Műsor helyett közösség

Na még egy gondolat, még az előző posthoz.

Ha az értékes információt (a tanításokat, felkészítéseket, üzeneteket, válaszokat a kérdéseinkre vagy bizonyos “forró” témákra) célorentáltabban, hatékonyabban, abban az időben, amikor leginkább felkészültek vagyunk a befogadására – egyszóval legoptimálisabb időben és módon megkaphatnánk online, a neten, mobilon (podcast) – akkor minek is menjünk el a gyülekezetbe?

A KÖZÖSSÉGÉRT! Hogy egymással találkozzunk, minőségi, értékes időt töltsünk, kikapcsolódjunk, ismerkedjünk, “társasági életet” éljünk. Nem azért, hogy üljünk a padban vagy a székes 1-1,5-2 órát, csendben, mozdulatlanul, mint a színházban, figyelve a lelkész és a szolgálók szűk körének “produkcióját”, hanem hogy végre valóságos közösséget, koinóniát gyakoroljunk. És akkor az “istentisztelet” kirándulás, beteglátogatásm utcaseprés, kertásás, bevásárlás, sakkparti, kávéházi beszélgetés, és még ki tudja mi minden lenne. Közösség lenne. Nem “műsor”.

Nem lenne élvezetesebb, érdekesebb, izgalmasabb, vonzóbb, felüdítőbb – és biblikusabb?!

Csak kérdem…

4 hozzászólás a régi Tonhal blogon – he érdekel, kattitns ide!

A jövő/jelen(?) kiber-gyülekezetei

Dolgozok egy tréning-anyagon az internet és a misszió kapcsolatáról, amelynek egyik forrástanulmányát a napokban publikáltuk magyarul a TONHALON, a Pásztorbot Magazinban. Egy gondolat – a cikk alapján – a jövővel, vagy talán a jelennel (?) kapcsolatban:

“Sokan fognak vallási információkat keresni az interneten, meghozni a döntésüket Krisztus mellett online, és online utógondozásban részesülni. Lesznek, akik maguk merítkeznek be (ahogy muszlim háttérhívőkkel is megtörtént), mások kiber-gyülekezetekhez csatlakoznak, mások online és offline Bibliakörökhöz csatlakoznak, vagy kis csoportban fognak dicsőíteni a családjukkal. Emberek milliárdjai számára lesz a mobiltelefon és a PDA a fő eszköz arra, hogy többet tudjanak meg Istenről.”

El tudom képzelni, hogyan reagálnának erre a hagyományos egyház vezetői és tagjai – hiába, ők már nem ehhez a generációhoz tartoznak. De vajon képesek lesznek-e támogatni egy olyan egyházi/gyülekezeti modellt, amely már nem az övék?! A “régi” nélkül ugyanis kötve hiszem, hogy az újnak lesz történelmi, erkölcsi és szervezeti tartóereje.

Én mindenesetre már ebben a generációban élek, még ha kicsit idősen is – hiába vagyok 34 éves, ez már sok ennek az új kornak. De elköteleztem magam az új, online, poszt-posztmodern vagy már ki tudja, milyen generáció szolgálatára. És ez a blog is valami ilyesmit hivatott szolgálni. Remélem lesz, akit érdekel, és aki nem a kritikát, hanem a kapcsolódási pontokat, az előrejutási lehetőségeket és az építő gondolatokat keresi és osztja meg itt.

18 hozzászólás a régi Tonhal Blogon – kattints ide!