A kreatív gondolkodás lesz a legfontosabb vezetői kompetencia

Na még egyszer erről a témáról – mert megéri.

Ma reggel olvastam egy összegzést a Fast  Companyban arról, hogy az IBM 1500 vezető bevonásával készített egy rangsort a legfontosabb vezetői kompetenciákról, amelyek a következő öt évben meg fogják határozni a vezetői munka irányát és minőségét. A felmérés 66 országot és 33 iparágat ölelt fel.

Íme a lista (a majdnem top-10):

01. kreativitás – a megkérdezett vezetők 60%-a szerint

02. integritás – 52%

03. globális gondolkodás -35%

04. befolyásolás -30%

05. nyitottság – 28%

06. elkötelezettség – 26%

07. fenntarthatóság – 26%

08. emberségesség – 12%

09. tisztességesség – 12%

És pár megjegyzés ehhez, tanulságképp, alkalmazásképp:

1. A legfontosabb bevezető kérdésem, amin érdemes elgondolkozni: vajon benned, mint vezetőben, megvan-e ez a kilenc vezetői készség? Jellemzi, sőt, meghatározza-e munkádat, gondolkodásodat, kommunikációdat?

2. A kreatív gondolkodás van az első helyen! Vagyis a legtöbb energiát már nem a tudás megszerzésébe, hanem annak a hatékony alkalmazásába kell fektetnünk. Ezért lehet hatékonyabb egy objektívvel kevesebb ismerettel, “tudománnyal” rendelkező vezető, vállalat vagy gyülekezet, ha alkalmazza is a tudását annál, amelyik “csak” sokat tud, de nem tudja a tudását kamatoztatni.

3. A tisztesség van az utolsó helyen. Hát igen, ilyen a gazdasági szektor. Ez szégyen!

4. Amit kiemelnék még: a globális gondolkodás a harmadik helyről. A cikkben van egy külön táblázat arról, hogy például Kínában a vezetők 61%-a számára kiemelten fontos a globális gondolkodásmód, míg például az EU-ban alig több, mint a fele, 33% ez az arány. Vagyis az európaiak sokkal inkább befelé néznek, mint kifelé. És azt hiszem, ez, mint attitüd, jellemző az egyházi vezetőkre is. És nemsokára jönnek hozzánk az ázsaiai, afrikai, dél-amerikai vezetők, hogy segítsenek rajtunk Európa újraevangélizálásában. Ami – megjegyzem – nem biztos, hogy feltétlenül működni fog, mert egészen másféle módon kell megszólítani az embereket egy olyan kultúrában, amely kétezer éve keresztény, mint egy hinduista, univerzalista vagy törzsi kultúrában.

5. És az utolsó tanulság – ez szintén az angol nyelvű cikkből derül ki: a legfontosabb üzleti stratégia a következő öt évben a fogyasztókhoz való közelebb kerülés lesz. Egyszerűen meg kell nyerni a versenyt az emberek választásáért.

Ez minden misszió alapja is. Mert rajtunk kívül más is a pályán van, aki az emberek feletti uralkodás jogáért küzd, és mindent bevet a siker érdekében, hogy közel kerüljön hozzájuk! Óriási a vallás-piac is, és már egyáltalán nem magától értetődő, hogy egy nyugati ember keresztény – hogy a világ többi részéről már ne is beszéljünk.

Szóval ez a mi legfontosabb stratégiánk is: az emberek szívéhez való közelebb kerülés. Mivel a Szentlélek bennünk lakik és rajtunk keresztül munkálkodik, nélkülünk nem lesz sok esélye. Legfeljebb majd a kövek fognak evangélizálni helyettünk – de azt nem várnám meg!

4 válaszok
  1. Jóföldi Barna
    Jóföldi Barna says:

    tényleg szomorú, hogy a tisztességesség csak 12%..pedig hosszú távon gondolkodva ez komoly tényező lehetne akár az üzleti szférában is.
    elvileg össze kéne hogy függjön a “global thinking”-el…

    Válasz
  2. Kerekes Ernő
    Kerekes Ernő says:

    Érdekelne, mi a különbség a második helyezett “integrity” és a sereghajtó “fairness” között? Mindkettőre írja pl. az Országh a “becsületesség” fordítási lehtőséget. Talán egy cégnél ez azt jelentené, hogy a jellemed legyen egyenes, kivéve, ha a cég érdeke ezt kívánja? Ha így van, ez nem lehet keresztény vezetői hozzáállás. A kreativitással különben én is egyetértek, remélem, a gyakorlatban is menni fog…

    Válasz
    • boresit
      boresit says:

      Az integritás több, mint a “tisztességesség”. És valószínűleg van benne valami abból, amit írtál: az integritás a “milyen vagyok?” kérdésre válaszol, a tisztességesség a “hogyan cselekszem?” kérdésre.
      És nyilván az lenne a jó, ha a kettő összhangban lenne egymással. De míg az első tőlem függ – a második nem feltétlenül.
      De kifejtem – bár ez csak az én véleményem.

      Az integritás a jellem tisztasága, egyenessége, a becsület, a feddhetetlenség, a hitelesség mind benne van. A “fairness” – ahogyan a “fair” szó is utal rá, pedig azt a fajta tisztességet jelenti, ami a mindkét fél érdekeinek és elvárásainak megfelel. Én legalábbis így értem. Tehát legyen egy cégvezető emberileg becsületes és hiteles – de nem kell feltétlenül olyan üzleteket kötnie, amivel a másik is jól jár annyira, mint amennyire járhatna – ha “tisztességes” lenne az üzlet. Tehát a vezető – az üzleti világban legalábbis ez az elvárt – legyen feddhetetlen, erős jellemű, ugyanakkor a cég érdekét nézve harcoljon a lehető legnagyobb profitért. Például épp most, ha jól emléxem, tizenegy multi összefogott Brüsszelben a magyar válságadók ellen. Ezeknek a multiknak a vezetői valószínűleg becsületes, egyenes jellemű emberek – mint emberek, azonban az üzleti érdek, a vállalatuk érdeke, nem feltétlenül személyesen az övék. Ez a vállalati érdek pedig nyilván azt kívánja, hogy próbálják meg minimalizálni a veszteségeiket és maximalizálni a profitjukat, ezért megpróbálják kikerülni a válságadókat – ami számomra, magyar fogyasztó és állampolgár számára tisztességtelennek és gusztustalannak tűnik. De mint vezetői magatartást, megértem. Tehát szerintem ezért nem ellentmondás – legalábbis FOGALMI SZINTEN!!!

      Hogy “fair” legyen az üzleti szféra, az olyan ideál, amit pont a verseny, a konkurencia akadályoz. Jó lenne, és ha nem veszít vele az adott cég, akkor nyilván fair is lesz – de csak az üzleti érdekei betartásával. Ezzel természetesen nem védeni akarom ezt a hozzáállást, csak próbálom kibogozni a fogalmak mögötti jelentéstartalmat. És a tisztességesség így is érték, még ha utolsó is ebben a rangsorban.

      És még egy gondolat a “ki vagyok” és “hogyan cselekszem” szembenállására. A vezető legyen becsületes (integritás), és természetesen legyen tisztességes is. Például fizesse ki időben a számlákat. Azért írom ezt példának, mert nekünk sok adósságunk és elmaradásunk van, és ez engem mindig nagyon nyomaszt. Próbálok “jó ember lenni”, de van, amikor nekem sem fizetnek, körbetartozások vannak, nem érkezik időben pénzünk, rossz döntések nyomán veszteségek keletkeznek, emiatt fizetési elmaradásaink vannak, ez pedig szégyent hoz ránk. De ez mégsem jelenti azt, hogy engem ez nem zavar, nincsenek álmatlan éjszakáim, és a becsületesség nem érték a számomra. Én legalábbis sosem kérdőjelezem meg egy ember becsületességét (integritását) azon tettei alapján, amik nem tetszenek vagy nem helyesek. Például hogy nekem tartoznak munkadíjjal évek óta, és emiatt én is tartozok másnak. Tudomásul veszem, hogy a tetteinkre más is hatással van, olyan tényezők, amik felettünk állnak. Amíg felelős tudok maradni, vagyis mindent megteszek, ami rajtam múlik, és a “tisztességtelenségemet” nem kifogásként vagy takaróként használom, addig szerintem nem kerül feltétlenül ellentmondásba a kettő egymással.

      Na most hosszú voltam, offtopic is ekkora terjedelemben, és talán túl őszinte is – de remélem senki nem akad ki emiatt :-)
      Ilyenek vagyunk – én legalábbis: becsületes, és szívemből tisztességre törekvő. Sajnos nem mindig sikerül így. Még jó, hogy van kegyelem is, amit tanulhatunk Krisztustól, és gyakorolhatunk egymás felé.

      Válasz
  3. andriska
    andriska says:

    én csak egyszer jártam meg azt a tételt,s a bizonyitékait,hogyha valaki a hivőségre hivatkozva kér kölcsönt,elbucsuzhatsz a pénzedtől,a majdnem testvértől is.Valamiért a polgári világban inkább müködik a becsületesség,mint az egyházban,s ez akkor is bejön,amikor felekezeti mélység-külömbségeket diferenciálsz:minél felszinesebb a vallásossága,annál olajozottabban pörögnek a fogaskerekek,s pénzed jó haszonnal térül meg,s még a tizededet se akarja előre lenyúlni a társad.E hosszú mondatot bocsássátok meg,a tapasztalataimból téritsetek meg.

    Válasz

Szóljon hozzá Ön is!

Véleménye vagy kérdése van? Beszélgetne velünk?
Írjon bátran, és válaszolunk!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.