A second hand hit

Mi emberek, olyan vagyunk, hogy nagyon szeretünk véleményt alkotni, és úgy gondoljuk, mindenhez értünk. Ráadásul meglehetősen vehemensen szoktunk kiállni bizonyos dolgokért – főképp, ha azok a bizonyos dolgok a sajátunké. Többnyire azonban az történik, hogy hallunk, látunk információmorzsákat, olvasunk írásokat, MÁSOK véleményeit, amit a magunkévá teszünk, mert…

1.) mert olyan jól hangzik, amit mond,

2.) vagy mert a nyilatkozó személyét becsüljük, és arra figyelünk, aki mondja, nem arra, hogy mit is mond,

3.) vagy mert nem ismerünk más véleményeket ugyanarról a dologról,

4.) vagy nem is érdekel más vélemény, mert ez tetszik, mert ez „akarjuk” igaznak tudni,

5.) vagy – ami a legrosszabb – egyszerűen nem érdekel az egész annyira, hogy az igazság érdekeljen, nem is keressük a valódi válaszokat, elég az, amibe „belebotlottunk”.

De ha őszinték vagyunk, és mindezt lefordítjuk, akkor ez voltaképpen…

1.) hozzánemértés

2.) elfogultság

3.) tájékozatlanság

4.) fanatizmus

5.) lustaság

A világ „túl nagy” ahhoz, hogy mindenről első kézből, a saját tapasztalataink alapján értesüljünk, ezért rá vagyunk utalva a médiára, mindegy, hogy az az esti híradó, a facebook üzenőfala vagy a legjobb barátomtól kapott SMS. Valószínűleg azokról a dolgokról, amikben napról-napra véleményt nyilvánítunk, 95%-ban másodkézből van csak információnk. Mert nem voltunk ott, nem éltük át, nem ismerjük személyesen, nem velünk – vagy velünk nem történt meg, stb. stb. Ráadásul az egész kultúránkba, a gondolkodásmódunkba is mélyen belevésődött a „lerövidítések” midenhatósága: mindent a legrövidebb úton, módon, idő alatt, a legkevesebb befektetéssel, áldozattal, munkával akarjuk.

Az első részén a dolognak (túl nagy nekünk a világ) sajnos nemigen tudunk változtatni – legfeljebb szelídebbek és alázatosabbak lehetünk, amikor az igazságaink mellett kardoskodunk. A rövidítésekről le kellene szoknunk, mert valószínűleg többet veszítünk miattuk, mint nyerünk. Azonban van még egy érdekes vetülete mindennek – ami a hitünkkel kapcsolatos.

A hitigazságainkkal, a teológiánkkal, az Istenől alkotott „elképzeléseinkkel” és a nagy teológiai állásfoglalásainkkal is néha (vagy gyakran?) ugyanígy vagyunk. Abból tápláljuk a hitünket, amit mások éltek át, amit mások írtak meg a könyveikben, amit másokkal tett Isten. Sajnos a magyar kifejezés nem a legjobb, ezért írtam a címbe is az angolt: „second hand” hitünk van. Másodkézből való. Az eredeti valaki másé. Mi csak hivatkozunk rá, érvelünk vele, és néha (vagy sokszor ?) pontosan ugyanúgy, mint a világi dolgokkal kapcsolatban: csak azért hisszük, amit másvalaki mondott, tapasztalt, prédikált, írt, kinyilatkozott, elénekelt, blogolt, stb. stb. – mert olyan jól hangzik („nálunk” ez így hangzik: „kegyes”), mert egy általunk becsült keresztény szerző vagy épp a pásztorunk mondta, mert sose hallottunk erről mást (a Bibliát meg nem ismerjük eléggé), mert ez igazol bennünket, és belekapaszkodunk, mert kényelmes, vagy mert annyira nem is érdekel az egész, hogy utánajárjunk, és főleg be is ismerjük, hogy mi is az igazság.

Szóval lehetséges, a second hand hit érvei és meggyőződései voltaképpen ugyanazokból a forrásokból fakadnak, mint a globális felmelegedésről, a magyar gazdaság gyenge pontjairól, a focivébé kieső sztárcsapatairól vagy az Ákos megtéréséről való érveink és meggyőződéseink. (Nem sorolom fel újra, lásd a fenti öt pontot…)

Félreértés ne essék: én (is) nagyon szeretek olvasni, és sokat is olvasok. Rengeteget és nagyon tudatosan tanulok másoktól, nálam bölcsebbektől. De megtanultam, hogy mindezek csak akkor fognak építeni, ha a kérdésekre mindig az eredeti forrásokból keresem a választ. A valós, mély, igazol és kipróbálható/kipróbált válaszokat. Ez működik!

Jézus azt mondja: „Aki keres, az talál. Aki kér, annak adatik. Aki zörget, annak megnyittatik.” Bár sokkal erőteljesebb, ha mindezt felszólító módban halljuk: KERESS! KÉRJ! ZÖRGESS! Személyesen, valóságosan, kitartóan, elkötelezetten, becsületesen, elfogulatlanul, szorgalmasan! Ne csupán mások igazságait ismételgesd, ne mások tapasztalataira építkezz, ne a „kenet alatt lévő” hithősöknek vagy a legújabb keresztény besteller szerzőjének higgy! Ezek segíthetnek, de nem helyettesíthetik azt, ami a TIÉD! Amit te kutattál ki a Bibliából, amire Neked válaszolt Isten a csendességedben, ami a Te imádságodra változott meg vagy amit Te éltél át.

Hadd ismételjem meg, mert szerintem ez a second hand hit ellentéte és megoldása: a személyes, valóságos, kitartó, elkötelezett, becsületes, elfogulatlan és szorgalmas keresés. zörgetés, kérés, tapasztalat.

És csak egy utolsó gondolat: nem lehetséges, hogy a világnak is épp ezzel a second hand hittel, meg a sok second hand hitessel van a baja?!

Ne felejtsd el: a következő tréningünk augusztus végén!

3 válaszok
  1. Zsotza
    Zsotza says:

    Ez is egy erős,szókimondó post-csodálkozom,hogy eddig nem kommentelte senki (De legalább “lájkoltuk” a Facebookon!) Olcsóság,gyorsaság,és kényelem…..ez a trend-a “vallási piacon” is. Evvel élnek vissza a destruktív vallási közösségek vezérei.

    Válasz
  2. sanyi
    sanyi says:

    Tetszik.két dolgot meg; ezert van az is hogy sokszor nem hiteles amit képviselünk mert nem a féladótól származik hanem a kozvetitotol, a másik hogy hiányzik a meggyőződés és nem mindig tudjuk hitelesen képviselni azt ami valóban jó.

    Válasz
  3. DobaiJulia
    DobaiJulia says:

    Tudjátok mikor bújik ki ez a second hat hit, vagyis nekem mi a legjobb tükör?
    Az utcai evangelizáció. Itt Szlovákiában van egy közösség, akinek ez az elhivása, így minden éven 1-másfél-2 héten keresztül járják az ország falvait/városait. Párszor voltam velük.
    Fantasztikus, alázatra intett és hitben való növekedést adott mindig. Az kissé más, amikor az utcán hivogatsz és van jó esetben fél-két perced arra, hogy felketsd az érdeklődlését az éppen megszólított embernek. Mert ekkor nem utasított el kapásból, ami igencsak értékes.
    Ami a leginkább felkelti az érdeklődésüket az a személyes hitéleted, bizonyságtételed. És nem kamuzhatsz, mert lerí rólad, mert rákérdeznek. Szóval hitelesség, őszinteség, bátorság, mert “A bátorság valahol a félelem és a magabiztosság határán van…”

    Válasz

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük