APCSEL29

Szűcs Sándor – személyes bemutatkozás és bizonyságtétel


Szűcs Sándor vagyok, az APCSEL29 alapítója és vezetője. 18 évesen ismertem meg Krisztust, és az addigi szélsőségesen sötét és alternatív életem olyan gyökeres változáson ment keresztül, hogy erről, valamint az azóta történt számtalan csodáról és istenélményről, amely megtöltötte az életemet már több mint három évtizede teszek bizonyságot gyülekezetekben, iskolákban, fesztiválokon, rendezvényeken vagy csak a barátaim előtt.

Reformátusok között tértem meg, Pálhegyi Feri bácsi, Cseri Kálmán, Takaró Károly, Lovas András voltak lelki útnak indítóim. Bár nagyon jól éreztem magam a reformátusok között, Isten mégis másfelé vezetett, s néhány év múlva a baptista egyházba kerültem – a gerincemnek „kellett” eltörnie ehhez, szó szerint, de megérte (arról nem is beszélve, hogy Isten itt is csodát tett, ahogyan megmentette az életem és meggyógyított). Az egyik legfontosabb mérföldkő az életemben a Balázs Karcsi bácsival való barátságom és munkakapcsolatom volt, akit szinte a megtérésemmel egyidőben kaptam ajándékként, pótapámként, tanító mesteremként és atyai barátomként Istentől. Tőle tanultam görögöt és hébert, tőle vettem át a máig meghatározó bibliai szemléletemet és bibliakutatási módszereimet, ő vezetett be a nemzetközi teológiai szakirodalomba, s vele dolgoztam éveken át az Újszövetségi Szómutató Szótár elkészítésén. A szótár 1998-as megjelenése után megkezdtem a tanulmányaimat a baptista teológián, azonban az ötödév közepén egyházpolitikai okokból, államvizsga nélkül abba kellett hagynom, így teológiai diplomám máig nincsen. A teológiai évek alatt a Fiatalok Krisztusért Alapítványnál ifjúsági programok kidolgozásában vettem részt, vezetőket képeztem, segédanyagokat írtam. Mellette folyamatosan prédikáltam és tanítottam gyülekezetekben, konferenciákon. Másodéves teológusként a Miskolci Baptista Gyülekezet meghívott teológus-lelkészének, majd négy év szolgálat után, még mindig Miskolcon elindítottunk egy nagyon rendhagyó gyülekezetplántálást, amely egy Istentől ajándékba kapott Nightclubból nőtt ki amolyan maffiagyülekezetté, ahol drogosok, hajléktalanok, nehéz sorsú emberek felé is szolgálhattunk. Isten csodálatos dolgokat vitt véghez előttünk s általunk, és az ott megtanult s átélt dolgok mind a mai napig éltetnek.

Ezekben az években indítottam el a Tonhal prédikációs adatbázist, ahol több mint 12.000 prédikációt dolgoztunk fel, s mellette közel 800 cikket és tanulmányt írtunk s fordítottunk le angolból, hogy a szolgatársak és lelkész kollégák munkáját segíthessük. Eközben felkértek egy ausztriai magyar közösség lelki megerősítésére is, így másfél éven át ingáztam Miskolc és Klagenfurt között a többi teendőm mellett. 2005 körül indult útjára a Theologion Bibliaiskola, amelynek keretében itthon, Erdélyben, Szlovákiában, Kárpátalján is tanítottam, elsősorban gyülekezeti bibliaiskolákban, lelkészi munkaközösségekben, hitmélyítőkön, konferenciákon és vezetőképző alkalmakon. Éveken át tanítottam ezt az átfogó bibliaiskolai anyagot, amelynek minden egyes témájába napokig tartó böjtöléseket, és szó szerint több száz órányi bibliatanulmányozást és imádságot „fektettem”. A letisztázott, szerkesztett változata itt  a honlapunkon is elérhető.

Mindeközben dolgoztam „világi” újságíróként is, részt vettem egy médiaügynökség és egy életmódmagazin felépítésében, elindítottam egy kis teológiai könyvkiadót, s megjelent néhány könyvem is. Vállalkozó lettem, részben a körülmények hatására, azonban a vállalkozásomat néhány éven belül el is buktam, mert nem értettem hozzá. Ez a keserű tapasztalat indított arra, hogy elkezdjem képezni magam olyan területeken, amelyekkel azelőtt nem foglalkoztam: vezetés- és szervezetfejlesztést, projektmenedzsmentet, online és offline marketinget tanultam, s közben felismertem, hogy ezeket az ismereteket a gyülekezeti munkában is lehet kamatoztatni, ha megszenteljük és Krisztus szolgálatába állítjuk. Ennek az időszaknak a végén, a The Bible League felkérésére három év alatt elkészítettem egy teljes újszövetségi bibliafordítást, egy magyar nyelven egyedülálló, úgynevezett parafrázis-jellegű fordítási metódussal – ez lett a Magyarázó Bibliafordítás, amelynek lektorálatlan szövege a honlapunkról szintén elérhető. Remélem egyszer a kiegészítő magyarázatokkal együtt nyomtatásban is megjelenhet, bár ma már valószínűleg előröl kezdeném a fordítást.

Hívő életem első tizenöt évében két végéről égettem azt a bizonyos gyertyát: folyamatosan tanultam és képeztem magam, tudományos munkákban vettem részt, prédikáltam, tanítottam, misszióztam, voltak évek, amikor 80-100.000 km-t vezettem, s volt, hogy heti tíz-tizenöt alkalmon is szolgáltam. A magánéletemet 2008-ig folyamatosan alárendeltem az Istenért végzett szolgálatomnak, de akkorra már túlságosan belesérültem a boldogtalan házasságomba, és elváltam. Ezzel az egész addigi szolgálatom és hívő életem lenullázódott, a barátaim nagy részét elveszítettem, az egyházam gyakorlatilag kiközösített. Életem legmélyebb időszaka volt az, Új-Zélandra akartam menekülni, hogy soha többé ne kelljen keresztényekkel találkoznom – Isten azonban megállított. Átéltem, hogy amikor semmim nem maradt és semmit nem értem se mások, se a magam szemében, Isten akkor sem vetett el, nem dobott ki, hanem felemelt, s amikor a legerőtlenebb voltam, akkor is használni tudott mások megtérésében.

Az APCSEL29-et 2009-ben indítottuk útjára, a válásom miatti óriási ellenszélben, folyamatos megbélyegzések és támadások közepette. Az első években semmilyen teológiai jellegű képzést és szolgálatot nem vállaltam, szinte kizárólag szakmai jellegű munkát végeztünk: honlapokat készítettünk, kiadványokat szerkesztettünk, óriásplakát kampányokat bonyolítottunk le, valamint a vezetés- és szervezetfejlesztéssel kapcsolatos képzési anyagokat írtam, s ilyen tréningeket is tartottunk azoknak, akik elfogadták a szolgálatunkat. Ahogy teltek az évek, egyre több meghívást kaptunk, egyre több anyagunk jelent meg, s egyre szélesebb körben kerestek és fogadtak: a katolikus egyház által szervezett továbbképzések előadója lehettem, református és evangélikus LMK-kra hívtak meg, gyülekezetek kerestek meg azzal, hogy hosszabb-rövidebb távon dolgozzunk együtt a helyi missziómunka építésében. Három éven keresztül gondoztuk a Tárház Magazin magyar megjelenését, évekig dolgoztunk együtt az adventista egyházzal, de tartottunk továbbképzéseket református hittan tanítóknak egyházmegyei szinten is. Részt vehettünk az xpand nemzetközi keresztény coaching szervezet hazai bevezetésében is, ami szintén nagyszerű és intenzív időszaka volt életünknek. A 2010-es évek közepére az APCSEL29 szolgálata sokkal szélesebb körben, sokkal több gyülekezetet és hívő embert ér el, mint amiről a 2009-es induláskor álmodni mertem. Annak idején úgy kezdtük el az APCSEL29 szolgálatát, hogy ha Isten velünk lesz, akkor megáldja a munkánkat, s ha még egy magamfajta bukott hívőt is tud és akar használni, akkor lesz meghívásunk, lesz szolgálatunk, és lesznek gyümölcsei is annak, amit elvégezhetünk. Ha nem, akkor úgyse kellünk senkinek, s nem lesz áldás a munkánkon. Az elmúlt tizenöt év, a száznál is több gyülekezeti partnerkapcsolat, honlap és online missziós munka, a számtalan meghívás és tréning, amelyek referencialistája itt megtekinthető, a máig tartó jó kapcsolatok, az a szakmai reputáció és elfogadottság, amit elértünk, számomra azt igazolja, hogy Isten soha nem dobja el azokat, akik szeretik és szolgálni akarják őt. Amíg erőmből telik, szolgálni szeretnék, ezzel is hirdetve Isten szeretetét, kegyelmét, és a 21. században is valóságos, működő hatalmát. Rengeteg cél van még előttem-előttünk, és sok-sok munka vár még ránk.

2020-ra az APCSEL29 gyakorlatilag inaktívvá vált a sok más jellegű munkám és feladatom miatt – alapítottam egy társasjáték  kiadót és megjelent az első játékom nemzetközileg is, és emellett elkezdtem intenzíven generációkutatással foglalkozni, a keresztény missziós szolgálat viszont háttérbe szorult. Aztán jött egy nagyon sötét év: váratlanul meghalt az édesapám, véget ért a második házasságom is, és kaptam egy stroke-ot – a covidról már nem is beszélve. Mindez nem egészen tizenkét hónap alatt történt. Másodszor is újjá kellett építenem az életem. És ahogy a stroke után lassan visszanyertem a beszédkészségem, úgy kezdtek el egyre több helyre hívni újra. Eleinte inkább iskolákba, pedagógus továbbképzésekre, ifjúsági programokra a generációkutatással kapcsolatban, majd egymás után jöttek a keresztény szervezetektől, missziókból, gyülekezetektől érkező meghívások és felkérések. Hónapról-hónapra egyre több gyülekezettel kerülök kapcsolatba, egyre nagyobb az igény arra, amit adni tudok, azóta Keszthelyen, ahol élek, végre elindult egy kis keresztény közösség is körülöttem, amelyből nemsokára talán gyülekezet is alakulhat.

Eleget téve a sokféle igénynek, biztatásnak és felkérésnek, 2024 elején újraindítottam az APCSEL29-et. A fő fókusz a képzéseken és előadásokon lesz, és amíg bárki értéket lát abban a tudásban, szemléletben és eszközrendszerben, amit immár három évtizede gyűjtögetek és építek, addig örömmel állok a szolgálatatokra. Ma is úgy gondolom, mint a 2009-es induláskor: nem akarok erőlködni, ha Isten használni akar, lesz igény is, áldás is a munkánkon – ha nem, akkor azt is elfogadom.