Az online gyülekezet és misszió 2017-es trendjei

Az APCSEL29 szolgálatának egyik fontos iránya a gyülekezetek online térben történő létezésének és szolgálatának támogatása. Legyen bármi is a személyes véleményünk és viszonyulásunk a bennünket körbevevő és életünket mára már alapjaiban meghatározó online térről, azt a luxust nem engedhetjük meg magunknak, hogy nem veszünk róla tudomást.

Ez a cikk azoknak szól, akik a technológiát annak látják, ami: eszköznek bizonyos célok, a mi esetünkben gyülekezet-szervező és támogató, valamint missziós és kommunikációs célok elérésére. A technológia ennél nem több, nem tekinthetünk rá úgy, hogy az helyettesíti a személyes kapcsolatokat, az imádságot vagy a Szentlélek munkáját – de nem is kevesebb, nem érdemes alulbecsülni vagy félresöpörni a benne rejlő lehetőségeket sem. De erről már sokat írtunk-beszéltünk, akit érdekel, csak böngéssze át az APCSEL29 régebbi írásait ebben a témában.

Aktívan használva az online eszközöket, és áttekintve az erről szóló legújabb elemzéseket, néhány szempontra, erősödő trendre szeretném a figyelmünket ráirányítani. De előtte hadd ismételjem meg az alaptételt: ezek a trendek azért “trendek”, mert a kultúra és a társadalom, az emberek sokasága számára 2017-ben, vagy 2017-re meghatározóvá váltak. Ez az itt-és-most állapotjelentése: a nyugati ember, akit mi szeretnénk elérni és megszólítani Krisztus evangéliumával, ezeket a változásokat generálja és várja el – ettől lesz trenddé. Ezt sem kell misztifikálni – csak jó, ha tudunk róla. És egy utolsó “figyelmeztetés”: ez alapvetően gyakorlati, technológiákról szóló cikk lesz, ne várjunk nagy teologizálást.

Responsive gyülekezeti honlapok

2016-os statisztikák alapján a magyarok közel 80%-a már telefonról is (!) netezik. Az utóbbi évek legnagyobb digitális változása, hogy az internetezés, mint tevékenység, átkerült a számítógépekről az okostelefonokra. Ehhez pedig úgynevezett responsive honlapokra van szükség, amelyek alkalmazkodnak a megjelenítőhöz, és másképpen működnek asztali gépen, tableten vagy telefonon. Az utóbbi egy-két évben készített gyülekezeti honlapok legtöbbje már ilyen – de a régebbi honlapokat muszáj lesz lecserélni, különben sok potenciális látogatót veszíthetünk el.

Live Streaming

Vagyis az istentiszteletek élő közvetítése. Egy évtizeddel ezelőtt ezt csak a megachurch-ök engedhették meg maguknak, az utóbbi években már a nagyobb magyar gyülekezetekben is megjelent, azonban  az online környezet fejlődése, például hogy már a youtube és a facebook is bevezette ezt a formátumot, gyakorlatilag mindenki számára elérhetővé teszi, hogy élő adásban lehessen. Az internet pedig lassan ugyanolyan alapvető létfeltétel lesz, mint a víz és az étel, tehát technikailag már minden gyülekezet megteheti, hogy közvetíti az istentiszteleteit és alkalmait, hogy aki nem tud részt venni rajtuk, online követhesse.

Itt gyakran felmerül egy kérdés, elsősorban a konzervatív gyülekezetekben: nem lesz ennek olyan nem kívánt hatása, hogy az emberek akkor inkább otthon maradnak, mert kényelmesebb a fotelből istentiszteletet nézni, mint a templomi padokból? A saját válaszom: ha az istentisztelet légköre és a gyülekezet közössége nem elég jó ahhoz, hogy a kényelem helyett valaki azt válassza, akkor igen, lehet ilyen hatása is. De akkor tessék “jobb” istentiszteletet csinálni, amiért megéri felkelni a fotelből! Egyébként pedig nyilván nem a lusta és kifogáskereső emberek a streaming elsődleges célcsoportja, hanem akik valós okokból nem tudnak részt venni egy alkalmon. Azonban azon nem vitatkozhatunk, hogy ha már a barátaim is élőben főzik a vacsorájukat, és van, aki nézi közben őket, az ennél érvényesebb és fontosabb üzeneteket nem hagyhatjuk elérhetetlenül, ha már rendelkezésünkre áll hozzá a megfelelő technológia!

Online regisztrációk és űrlapok

Ugyan nálunk a gyülekezeteink nagysága miatt kevés olyan alkalom, rendezvény van, ami regisztrációt igényelne, ez mégis egy olyan trend, ami az élet más területeiről egyre inkább átszűrődhet akár hozzánk is. Legyen szó nyári táborról, konfirmációs csoportról, ifis alkalomról, alfa-kurzusról, a “jelentkezők keressék Mari nénit” megoldások helyét egyre inkább átveszik az online űrlapok és nyomtatványok. Egyszerűbbek, gyorsabbak, kényelmesebbek, hatékonyabbak – akkor miért is ne spóroljunk az adminisztráción, főképp, ha így értékes időt, emberi erőforrást, figyelmet csoportosíthatunk át fontosabb és személyesebb dolgokra.

Ha a gyülekezetnek van honlapja, sokféle információt, véleményt, visszajelzést, adatot kérhetünk be az online amúgy is aktív gyülekezeti tagoktól. Ez tipikusan olyan terület, ahol a technológia hasznos segítségünk lehet.

Targetált (facebook) hirdetések

Tapasztalataim szerint hazánkban még nagyon kevés gyülekezet használja például a Facebook fizetős hirdetési lehetőségét arra, hogy missziós alkalmakat promótáljon. Azonban ez egy kifejezetten hatékony, és nem is megfizethetetlen eszköz, ami épp attól óv meg bennünket, amit az online technológia egyre jobban szorít ki mindenhonnan: a spameléstől. Arról van szó, hogy ha szervezek egy klubot vagy előadást mondjuk kismamáknak, akkor fizetett hirdetéssel meg tudom hirdetni az alkalmamat úgy, hogy a meghívót csak a saját településem lakói lássák, s közülük is csak a 20-40 közötti, gyermeknevelés iránt érdeklődő, kisgyerekes hölgyek. És beállíthatom, hogy egy ilyen kampányra rászánok 5000 Ft-ot.

A marketing-szakma a perszonalizáció felé halad, ami azt jelenti, hogy a hirdetések egyre inkább figyelembe veszik, kik vagyunk, hol élünk, mi iránt érdeklődünk, és csak azt tolják a figyelmünkbe, ami számunkra releváns tartalom. Az utcai szórólapozást, mint idejét múlt kéretlen traktálást így váltja fel az a “reklám”, ami figyelembe veszi a fogadó felet is. Ennek egy eszköze ez a fajta hirdetési módszer. Ha már szervezünk valamit, ha már szeretnénk erről hírt adni a környezetünkben – akkor csináljuk úgy, hogy a környezetünkben élőket biztosan el tudjunk érni, másokat viszont ne zavarjunk számukra felesleges információkkal. Ennek jó eszköze a targetált facebook hirdetés.

Online misszió – 2015-ös trendek

Az online világ hihetetlenül gyorsan változik – ha az internetet szeretnénk a gyülekezeti, közösségi és missziós munkánk aktív részesévé tenni, muszáj lépést tartanunk a technológiai, és főleg a technológia-fogyasztási szokások változásaival.

Néhány ilyen hangsúlyra és trendre szeretném felhívni a figyelmet a hatékonyság jegyében. A cikk nyilván inkább azoknak fog szólni, akik az internetre és a technológiára nem ellenségként, hanem lehetőségként tekintenek, és akik számára a “hatékonyság” nem világiasság, hanem olyan minőségjelző, aminek keresztény értelemben is van létjogosultsága.

1.) Responsive honlap

Magyarul: okostelefonokra is optimalizált honlap

Talán a legfontosabb dolog – már ha egyáltalán van gyülekezeti honlapunk, illetve az nem csak virtuális dísznek van. A Google egy hónappal ezelőtt drasztikus változást hajtott végre a keresőrendszerében, és azóta kifejezetten bünteti azokat a honlapokat, amelyek nincsenek okostelefonokra is optimalizálva. Hiába vannak tehát jó gondolataink és üzeneteink, meghívóink és online missziónk, mivel az internetezők 77%-a már telefonon is netezik, ha azok nem responsive honlapon vannak, nem jut el hozzájuk. Épp csak annyival kerülnek hátrébb a találati listákban, amennyire a netezők többsége már el se lapoz.

2.) A legvonzóbb “reklám” a jó termék – a tartalmas tartalom

Változnak a fogyasztási trendek – leginkább egyébként éppen az Y és Z generáció elvárásainak és szemléletmódjának a változása miatt, de ez egy másik téma, csak mostanában ezzel is sokat foglalkozunk. Az online marketing szakemberek szerint a második legfontosabb 2015-ös trend a tartalom-marketing minden mást elsöprő szárnyalása. Ez azt jelenti, hogy nem elég egy hatásvadász cím vagy lead, az egész tartalomnak kifejezetten magam minőségűnek, aktuálisnak és hitelesnek kell lennie! Az üzleti világban 70%-kal jobban teljesítenek azok a vállalatok, amelyek kiváló szakmai bloggal rendelkeznek, ahol tartalmas anyagokkal segítik az ügyfeleik tájékozottságát, mint azok, akiknek nincs ilyen online kommunikációjuk.

Fordítsuk le, mit jelent ez: ha szeretnénk a honlapunkat arra használni, hogy egy gyülekezeti programunkon valóban többen is legyenek, nem elég egy két soros hírt felbiggyeszteni a netre, amelyben ott a dátum, a helyszín meg legfeljebb az előadó. Kell írni egy vonzó, figyelemfelkeltő cikket a témáról, amit lesz értelme elolvasni és megosztani. Ha már csináljuk, akkor így van értelme!

3.) Videók

Ha a mai átlag netezőnek választania kell, hogy ugyanazt az üzenetet elolvassa vagy megnézi – akkor a videót fogja választani. Változnak a médiafogyasztási szokások. A jó videók pedig futótűzként terjednek.

Ebben nálunk óriási lemaradás van, legalábbis egyházi berkekben. Számomra nagyon tanulságos volt a két cikkel korábbi videó: öt hónapon keresztül 17 megtekintője volt az oldalnak – most 3000 felett van – ennyien látták szűk két hét alatt. Miért? Mert nagyon profi a videó, és mert fontos témáról szól. Tartalom és minőség!

Többször írtam már arról, és a tréningjeinken is mindig szóba hozom: vannak gyülekezetek, ahol minden prédikációhoz készül promóvideó a youtube-ra. És még mielőtt bárki felhördülni, hadd tegyem hozzá: 2015-ben élünk, olyan korban, ahol a saját gyerekeinknek több tízezres feliratkozói számmal rendelkező, százezres megtekintésű videócsatornái vannak!

És csak egy további kiegészítés: 2015-ös marketing trend az úgynevezett vizuális történetmesélés – ami már megint videó. A mondanivalónkat történetekbe ágyazzuk – ahogy Jézus is tette. Csak ezután az egészet fel kell tölteni a youtube-ra!

4.) Facebook – még mindig!

Ezzel kapcsolatban két dologra hívnám fel a figyelmet:

– 2014-es statisztikai adat: az átlag magyar 186 percet van a facebookon NAPONTA! (A 20 év alattiaknál ez 226 perc.) Lehet, hogy csak a háttérben van online, de a facebookon keresztül napi három órán keresztül elérhető a magyar lakosság fele! Ez az idő alapvetően három dologgal telik: (1) beszélget az ismerőseivel, (2) az ismerősei által megosztott tartalmakat böngészi, (3) vagy azokon a fórumokon, listákon társalog, amikhez önként csatlakozott az érdeklődése miatt. A legkisebb közös többszörös az ismerőseinek a jelenléte – vagyis már a facebook sem az arctalan tömegekről szól, hanem a saját személyes körünkről, mert 2015-ben ennél többre nincs se idő, se érdeklődés.

– A leghatékonyabb online hirdetési felület (egy gyülekezet számára) jelenleg még szintén a facebook. Ha szeretnénk egy evangélizációra hívogatni, akkor olyan kampányt csinálhatunk pár kattintással, amely kizárólag a saját városunkban lakó, beállított életkorú, érdeklődésű emberek számára jelenik meg. Ráadásul kevesebb pénzért, mint amennyibe a szórólapjaink fénymásolása kerülne! Ennek ellenére a gyülekezetek még mindig nem használják a facebookot hívogatásra.

És csak még egy “szokásos” érv a facebook, illetve az online kommunikáció missziós felhasználása mellett:

A magyarok 46%-a fenn van a facebookon, azok 95%-a aktív is. Az átlagos magyar facebook felhasználónak 299 ismerőse van, és havonta 90 tartalmat oszt meg. Most tekintsünk el attól, hogy ez “csak” statisztika – az arányok érdekesek!

Ez azt jelenti, hogy egy száz tagú gyülekezet 1,157.130 üzenetet oszt meg MINDEN HÓNAPBAN!

A kérdés: miről szól ez a havi több mint egymillió üzenet? És mennyi mutat belőle Jézusra?!

Költői a kérdés. És persze nem azt akarom sugallni, hogy akkor leszünk jó keresztények, ha “teleszemeteljük” a netet igeversekkel! Csak jelezni szeretném, hogy van egy hihetetlenül fontos kommunikációs csatorna, amin a mai emberek elérhetők, és amit megtanulhatunk jól, tartalmasan, vonzó módon kihasználni többek között az evangélium továbbadására is!

Végezetül…

Két kifejezetten szakmai jellegű cikk azoknak, akiket komolyabban érdekel a téma – és akiknek nem gond az angol:

Top 7 Online Marketing Trends That Will Dominate 2015

10 Online Marketing Trends & Predictions for 2015

Friss statisztikai adatok a magyarok közösségi médiahasználatáról

Néhány március végi magyar statisztikai adat:

– a 18-64 éves felnőtt lakosság 56%-a naponta látogatja valamelyik közösségi portált

– a 18-24 éves korosztály 45%-a már a közösségi portálokon posztol ahelyett, hogy emaileket írna

– a teljes magyar lakosság 55%-a van jelen az iwiwen, és 25%-a a facebookon

– az aktívan internetezők 95%-a jelen van az iwiwen, és 85%-uk aktív is! Hogy mit jelent ez az aktivitás, arra nem tért ki a cikk, amiben ezt az adatot találtam, de meglepett a dolog…

– az átlagos magyar facebook-használó 12 órát tölt a facebook előtt aktívan havonta, 130 ismerőse van, havonta 90 tartalmat posztol (ír az üzenőfalára vagy oszt meg cikket, képet, videót), és 80 oldal rajongója. Ezek az átlagok – ami azt jelenti, hogy a skála felső részén ezeknek a számoknak a sokszorosa van!

Ezek után hogy lehetséges, hogy az evangélium terjesztésére még mindig alig használja egy-egy gyülekezet a közösségi médiát?!

Komolyan nem értem, hogyan lehetséges, hogy az evangélium terjesztésére alig használja pár gyülekezet a közösségi médiát! Úgy fogunk járni, mint annak idején a tévével: megbélyegezzük “világinak” és “sátáninak”, aztán kiszorulunk belőle, és csodálkozunk vagy méltatlankodunk azon, mi ömlik belőle. Bocsánat, erről mi is tehetünk a passzivitásunkkal, azzal, hogy nem foglaljuk a teret Isten országa, értékei és üzenete számára, hanem inkább szó nélkül lemondunk róla, kimaradunk b előle és átengedjük másnak.

Ébresztő, az emberek sávot váltottak!

Az internet vált a legfőbb információforrássá a 18-29 évesek körében – állítja a Pew Research Center kutatása. 2010-ben a harminc évnél fiatalabbak 65 százaléka internetes forrásokat idézett hírforrásként, ez majdnem kétszerese a 2007-es arányoknak, és a 30-59 évesek 48 százaléka is ugyanezt vallotta saját magáról 2010-ben!

Magyar vonatkozás: a Nemzeti Médiaanalízis 2010. október 31-i jelentése szerint az utóbbi tíz évben 4%-ról 65%-ra nőtt a 15-19 évesek internethasználati aránya! És a 2005-ös 27%-ról 2010. végére már 64%-ra nőtt az internetfüggő fiatalok száma! (A teljes jelentés letölthető innen!)

Ez sokkal döbbenetesebb és fontosabb változás, mint ahogy azt első pillantásra sejtjük. Mert ez nem csupán médiafogyasztást jelent, hanem az információ áramoltatását, a személyes kapcsolataik menedzselését is.

Mit jelent mindez?

Hogy egyre inkább kikerülhetetlenné válik az internet akkor, ha kommunikálni akarunk az emberekkel. A Google szinte azt sugallja: ami nincs benne a keresőkben, nem is létezik. És megdöbbentő, hány ember számára ez pontosan így is működik: egyszerűen nem keresnek tovább, ha valamit nem találnak meg néhány tíz másodpercen belül. Ha valaminek utána kell nézni, akkor a wikipédián keresnek. Ha egy embert le akarnak csekkolni vagy el akarnak érni, a Facebookon keresnek. Persze rengeteg veszélye van ennek, ahogy erről pár napja küldtem is linket a napi linkajánlóba (katt ide) – de ez akkor is tény és trend. És nem a kockafejű informatikusokról van szó – hanem kortársaink egyre nagyobb részéről, 65-48%-áról! Hahó, ez már a többség!!!

Ezzel szemben a gyülekezetek még mindig inkább passzívan, idegenkedve, kelletlenül néznek az internetre, megpróbálják a legkisebb erőfeszítéssel, a legminimálisabb befektetéssel “megúszni” az online jelenlétet. “Nincs ember, nincs pénz rá!” Ez a legáltalánosabb válasz. És az az igazság, hogy ezzel a hozzáállással nem is fog jelentkezni olyan eredmény, ami megváltoztatná a hozzáállásukat – és ezzel bezáródott az ördögi kör.

Kicsit olyan ez, mintha az emberek a Petőfi utcában gyűlnének össze beszélgetni, új dolgokról tudni, informálódni, a kérdéseikre válaszokat találni – de mi következetesen a Kossuth utcában tartunk nekik alkalmakat, evangélizációkat, csak azért, mert így szoktuk, mert a Petőfiben még nem is jártunk, vagy csak odaragasztottunk egy plakátot az egyik villanyoszlopra, hogy gyertek át a Kossuth-ba. És persze ők nem jönnek, mert miért is jönnének, mikor a barátaik, az ismerőseik, a hírforrásaik, a kikapcsolódásuk, a boltok, ahol vásárolnak, mind-mind a Petőfi utcában vannak.

Egy a távolság köztük és köztük, az “egyház” és a “világ”, és ezzel az evangélium és az emberek között csak nő tovább megállíthatatlanul. És ezért mi vagyunk a hibásak, mert nem vesszük komolyan azt, hogy lépést kell tartanunk saját kortársainkkal, különben már csak távolról ordibálhatunk utánuk, hogy haló, rossz irányba mentek!

És annak a bizonyos ördögi körnek a másik oldala: nincs ember, nincs pénz, nincs kapacitás vagy idő, ezért nem missziózunk – és mivel nem missziózunk, nem is lesz több ember, több idő, több energia vagy pénz. És egyre csak fogyunk! Persze ez nem csak az online missziót érinti, hanem általánosságban igaz. És nehogy valaki most azt gondolja, hogy ez benne van a Bibliában is – nem, nem az van benne, hogy a keresztények száma azért fog csökkenni, mert maguk a keresztények már nem is akarnak missziózni, mert nem hajlandóak tanulni, áldozni, dolgozni azért, hogy hirdethessék az evangéliumot és elérjék az egyházon kívül élő embereket!!!

És még egy fontos szempont: a gyülekezetek elöregedőben vannak, és éppen a fiatalság illetve a fiatal felnőttek hiányoznak a legtöbb helyen. Pont azok, akiket talán már nem is lehet másképpen megszólítani, csak az interneten vagy a mobiltelefonjukon keresztül. De mi nem fejlődünk, nem fejlesztünk, ezért a fiatalok továbbra is a Petőfi utca szórakozóhelyeit keresik – mert esetleg nem is tudnak arról, hogy a Kossuthban ott vagyunk mi is.

A Sátán profi abban, amit csinál. A világ is profi. A McDonalds is profi. Az életünk minden területén hozzászokunk egy bizonyos szakmai színvonalhoz, egy szolgáltatásrendszerhez. És ez elvárásunk is egyben. Elvárjuk a pontos és széleskörű tájékoztatást, hogy mindenhol és mindenkor elérhető legyen az, amire szükségünk van, hogy magas színvonalú legyen az, amiért fizetünk, akár pénzt, akár csak az időnkkel. Elvárjuk, hogy működjenek a dolgok, és azonnal bosszúsak leszünk, ha valami nem működik, nem elég jó, nem elég színvonalas, nem elérhető, ha nem kapunk választ, ha nem azt kapjuk, amit ígértek nekünk, ha lemaradunk valamiről, ami fontos lett volna nekünk, stb. stb.

Szóval ha a gázszolgáltatóról vagy a moziműsorról van szó, akkor mindezek a dolgok teljesen természetesek. De ha a gyülekezetről van szó, a misszióról, Isten képviseléséről a 21. századi, technokrata, digitális, tudásbázisú, online kommunikáló világban, akkor mindez már annyit sem ér, mint amennyi pénzt takarítószerekre költünk évente. Vagy ha másképpen kérdezem: vajon hány gyülekezeti vezetőnek, lelkésznek, presbiternek van még ma trabantja, csak vonalas telefonja (mert mobilja nincsen), telefonos modemje, ami egy 486-os vagy pentium 1-es számítógéphez csatlakozik, amin DOS-os programok futnak?! – Naná, hogy van nyugati autó, mobil, p4, szélessávú internet – mert ez ma így természetes. Mert ezek kellenek amúgy is, “magán célra” is. Hogy a gyülekezetben mi van… na az más kérdés!

Szóval nem kéne végre legalább egy istentiszteleti helyet bérelnünk a Petőfi utcában is, ha már költözni nem akarunk?!

UI: Már csak ezért is tartjuk nagyon fontosnak az online missziós munkát, akár a mai igényeknek megfelelő gyülekezeti honlapok elkészítésében, akár a szakmai továbbképzésben nyilvánul meg. Nem véletlenül helyezünk nagy hangsúlyt erre az APCSEL29 munkájában! Lásd: http://chupi.hu és OMK!

Online trendek 2011-ben Magyarországon

A NEXTWAVE-n megjelent egy kiváló összefoglalás a 2011-ben várható, elsősorban a közösségi médiát érintő, kifejezetten magyarországi trendekről. Egy-egy mondatban összefoglalom, és kiegészítem azzal, ami véleményem szerint kifejezetten keresztényeket érintheti ezekkel kapcsolatban.

10. INTERNETES (KÖZÖSSÉGI) VÁSÁRLÁS

Egyre jobban terjed. Nő a bizalom egyébként az internetes vásárlás minden formája felé. Vagyis egyre többen és egyre bátrabban használják vásárlásra, fizetésre is az internetet. Hol alkalmazhatjuk ezt? Például az online támogatásoknál, amire nálunk még alig van példa, nemzetközileg azonban már régen elterjedt. Ezen kívül talán érdemes lenne jó könyveket, anyagokat, lehetőségeket a gyülekezet saját online csatornáin is reklámozni. És még valami – de ez lehet, hogy már eretnekség. Mi lenne, ha csak azért, mert egy gyülekezetbe tartozunk, és egy gyülekezeti kedvezményrendszeren keresztül vásárolunk, akár 30%-kal olcsóbban is vásárolhatnánk például háztartási eszközöket? Ez bűnös dolog lenne, vagy inkább ésszerűség?!

09. A SZEMÉLYES BLOGOK HANYATLÁSA

Ennek oka az, hogy ezt a szerepet átveszi elsősorban a facebook. Aki a saját gondolatait osztotta meg korábban blogon, az ma már inkább ott teszi, mert sokkal hatékonyabb, többen olvassák.
Mit jelent ez számunkra? Lehetséges, hogy blogot kevesebben írtak a gyülekezetünk tagjai közül, hogy gondolataikat, bizonyságtételeiket, az őket érdeklő dolgokat másokkal megosszák, mert egyszerűen nem értenek az internethez annyira, hogy létrehozzanak, menedzseljenek akár egy ingyenes blogrendszeren sem, a facebookra írogatni szinte bárki tud már. Szóval csak hajrá! Töltsük meg a facebookot értékes, építő gondolatokkal, igeversekkel, hitvallásokkal!

08. A TÁRSADALMI, KÖZÉLETI ÉS POLITIKAI BLOGOK ERŐSÖDÉSE

Bár a személyes blogok átköltöznek a közösségi oldalakra, a hivatalos, közéleti, szervezeti, tehát a gyülekezeti oldalaknak és blogoknak nőni fog a jelentőségük, éppen emiatt a szegmentálódás miatt. Erre érdemes felkészülni, mert ebből előnyt kovácsolhatunk! Persze jó honlap, jó blog és jó online missziós stratégia kell hozzá!

És még valami: az evangéliumi kereszténység brutálisan szubkultúrizálódott (de szép szót kreáltam :–))) El kellene gondolkodnunk, hogy részeseivé váljunk a társadalmi életnek, és jelen legyünk a véleményünkkel, értékrendünkkel a közéleti blogokon, fórumokon is! Nem valamiféle igazságosztó hit-terminátorokként, akik levadásznak minden ateista hozzászólót, hanem szeretettel, tisztelettel, konstruktívan képviselve a Biblia üzenetét és a Megváltót!

07. SARLATÁNOK TÉRHÓDÍTÁSA

Ez elsősorban a tanácsadói és ügynökségi szakmákra értendő, de… Sajnos sok keresztény intéz el egy vállrándítással szakmai dolgokat, mondván, hogy majd a Szentlélek vezet. Ezen a ponton érdemes elgondolkodni azon, hogy ha ez tényleg elég, ha nem szükséges szakmai felkészültség és hozzáértés, továbbképzés, befektetés – például az online misszióba, honlapkészítéshez és működtetéshez, szervezetfejlesztéshez, vezetőképzéshez – akkor miért van ekkora hiányosság a gyülekezeteinkben ezeken a területeken?!

06. AZ IWIW TEMETÉSE

Nem vált be az iwiw nagy megújítására tett kísérlet, menthetetlenül süllyed! A facebook tavaly októberben már be is előzte az iwiwet napi látogatottságban! VAGYIS: ha idáig annyi volt a legtöbb gyülekezeti tag online tevékenysége, hogy regelt az iwiwre, és bejelölgette az ismerősöket, akkor ideje átköltözni a facebookra. Miért? Nem divatból – hanem mert ott vannak az emberek! És ha meg akarjuk őket szólítani, akkor erre már nem az iwiw a legjobb hely.

05. AZ OKOSTELEFONOK TÉRHÓDÍTÁSA

Egyre olcsóbbak. Az Android év végére beelőzi az iphone-t, és terjednek a telefonra írt internetes alkalmazások.
Hogy érint ez bennünket? Bizony fel kell készülnünk arra, hogy amit még az interneten se végzünk valami fényesen, azt lassan már a telefonokra kellene applikálnunk. És ez már kőkemény szakma! (Offtopic: Az Online Missziós Képzésben ezzel a témával külön is foglalkozunk!)

04. GEOLOKÁCIÓ

Az internetes kommunikációval eddig az volt a legnagyobb baj, hogy végtelen volt a tér. Egyáltalán nem biztos, hogy akivel épp csetelünk, az nem Ausztráliában lógatja a lábát az óceánba, miközben a laptopjáról írogat nekünk. Azonban a 2011-es év talán legerőteljesebb trendje éppen a geolokációs, vagyis a felhasználókat helyileg is azonosítani tudó alkalmazások elterjedése lesz. Mit jelent mindez? Ha lefordítjuk, hogyan használhatja egy gyülekezet azt, amit elsősorban reklámozásra fog használni az online média, akkor mondok egy példát: sétálsz a körúton, van két óra szabad időd, felmész a netre, és lekéred azokat a gyülekezeteket, amelyeknek van valamilyen előadása, nyílt alkalma a pillanatnyi helyezeted 3 km-es körzetében! Vagy beszélsz valakinek az evangéliumról, és lekéred a lakóhelyéhez legközelebb eső gyülekezetek címjegyzékét, ahová elmehet. Persze ehhez olyan gyülekezetek kellenek, akik szintén használják ezeket a rendszereket, és regisztrálják a saját programjaikat.

03. PR, BTL, SM – a marketing-tevékenységek integrációja

EZ szintén olyan terület, ahol alapból le vagyunk maradva. Sajnos nem hogy a helyi gyülekezeteknek, igazából az egyházaknak is alig van hatékony (vagy egyáltalán akármilyen) PR-tevékenységük, a többi rövidítésről már nem is beszélve! A világban egyre jobban integrálódnak a hagyományos és a digitális marketing tevékenységek (és ügynökségek), kiegészülve az olyan adat-alapú online direkt-marketing kampányokkal, amilyen pl. a Goolge Adwords (ez a BTL).

02. FACEBOOK-SZKEPSZIS ÉS LÁJK-CSÖMÖR

Persze kicsit már most unjuk a facebookot, a lájkolásokat, és azt jósolják, ez 211 végére egyre csak erősödni fog. Minden csoda három napig tart. Két tanulság van itt. Az első, hogy mint mindennel, ezzel is megtanulunk jól bánni. Sokan úgy vannak a facebookkal, hogy most ez az új játék, csak ezzel akarnak játszani – de aztán felkerül a polcra, és már csak akkor vesszük elő. ha tényleg az kell. Ez nem is baj feltétlenül.
A másik tanulság: a facebook nem csodaszer. A közösségi média, az internet, de még az online misszió sem az. Mert az internetes jelenlét semmit nem ér jó gyülekezeti élet, jó közösség, jó programok, vagyis jó offline valóság nélkül! Ugyanis az életünket mégsem az interneten éljük, hanem a való életben!

01. ROI, CRM, PIACKUTATÁS

Már megint ezek a rövidítések… A ROI a Return on Investment rövidítése, amely a pénzügyi szektorból vált ismertté, és a megtérülés arányszámát jelenti. Vagyis hogy a profit, az eredmény nagysága hogyan viszonyul a befektetés nagyságához. És ne csak pénzre gondoljunk, hanem időre, munkára, emberekre! Így már nagyon is hasznos kis rövidítés ez, jó lenne használni a saját dolgainkkal kapcsolatosan is, érdekes eredményeket „mérhetnénk” általa!
A CRM az ügyfélnyilvántartás rövidítése, olyan rendszerekre használják, amelyek gyűjtik és kezelik a vásárlók, ügyfelek vásárlási szokásait, viselkedését, kapcsolatrendszerét. Ez se lenne utolsó a gyülekezeti életben, angolul van már ezerféle, és mi is tervezünk idén egy hazai gyülekezeti CRM rendszert fejleszteni.
Piackutatás: mire van igény, mire van szükség, mik a kérdések, hol keresik őket – megannyi kérdés, amit talán még sosem tettünk fel se a gyülekezetünk tagjainak, se a környezetünkben.
A trend lényege, hogy mindez integrálódik az internetes alkalmazásokkal és a közösségi médiával. Profitálhatnánk belőle, hihetetlenül sokat – csak értenünk kell hozzá!

A NEXTWAVE cikke azzal ér véget, hogy 2011 a social business éve lesz. Számunkra pedig jó lenne, ha az onlie misszió évévé válna! Ezért is ajánlom figyelmetekbe újra a képzésünket!

Mit várnak az emberek egy gyülekezet honlapjától?

Ez elsősorban tartalmi lista – mik  azok az alapvető dolgok, amiket minden gyülekezeti honlapnak illene tartalmaznia:

1. Infók a hétvégi alkalmakról / istentiszteletekről

Egyrészt az alapvető infók: mikor, hol, térkép, gyerekfelügyelet, parkolás, stb.

Másrészt – és ez talán fontosabb: MIÉRT is jöjjön el?! Vagyis valami kedvcsináló – de tényleg legyen az! Promó, képben, hangban, videóban, sztoriban, miről lesz szó vasárnap (vagy szombaton), miért kell ezt hallani, miért lesz más az élet Krisztussal, stb. stb.

2. Prédikációk, tanítások, lehetőleg videón, elmegy még MP3-ban, letölthető módon. A legkevésbé írva – ennek az ideje lejárt, ez igazából csak a többi lelkészt érdekli, aki prédikációkat keres a neten a saját szolgálatához. A cél, hogy lássa, nagyjából mire számíthat, ha elmegy. Akár komplett alkalmak, dicsőítéssel, szolgálatokkal együtt.

Külön felhívnám a figyelmet a prédikációs sorozatokat, missziós programokat, és magát a gyülekezetet bemutató promóvideókra – amiknek nagyon ötletesnek és kifejezetten jó minőségűnek kell(ene) lenniük!

3. Benyomás a gyülekezetről. Nem az épületről vagy a múltról – hanem a légkörről, a hangulatról, a mindennapokról, a közösségről.

Hogyan?! Bizonyságtételek, sztorik, fényképek, videók alkalmakról, programokról, referenciák, idézetek.

4. Kapcsolatfelvétel lehetősége a gyülekezet tagjaival, vezetőivel.

És lehetőleg nem egy személytelen kontakt-oldal, nem is egy emailcím valamelyik sarokban, hanem személyes oldal, iwiw/facebook kapcsolat, skype, bármi, ami online, ami személyes, ami valóságos kapcsolatot tesz lehetővé.

5. Hova tovább?! Szükség van arra, hogy a látogatók gyorsan és magától értetődően megtalálják, hol és mikor tudnak becsatlakozni a gyülekezet életébe, méghozzá a kifejezetten nekik való, gyülekezeti előszobaként működő missziós programokba. Az a legjobb, ha ezeknek az oldalaknak van hívogató bannerje már a nyitólapon, és a programvezetők személyes elérhetőségei is fel vannak tüntetve.

6. A gyülekezet részletes bemutatása: alapértékek, hitvallás, célok. NEM száraz, dogmatikus stílusban, ezernyi igehellyel a lábjegyzetben, hanem röviden, tömören, világosan. Elég, ha a menüben ott van, mert nem ezzel fogják kezdeni a látogatók, de akit megfog a gyülekezet (vagy a honlapja), keresni fogja. Úgy kell megírni, hogy egy teljesen idegennek is legyen kedve elolvasni! (TESZTELJÜK!!!)

Itt kiemelném az alapértékeket és a konkrét célokat (akár éves lebontásban is)! Az emberek szívesen csatlakoznak olyan közösséghez, amelynek van víziója, célkitűzése, látható, hova tart és miért teszi, amit csinál.

7. Havi / negyedéves áttekintő programnaptár – hogy lehessen előre tervezni!

Vannak olyan megoldások, pl. a Google Naptár, ahol a látogató az őt érdeklő programot felveheti a saját naptárába, amiről akár SMS-ben is kérhet emlékeztetőt, ráadásul teljesen ingyen! Mi ezt kifejezetten ajánljuk, amikor gyülekezeti honlapokat készítünk, mert egyre többen használnak gmailt, és ez nagyon praktikus funkció.

8. A gyülekezet vezetőinek, prominens tagjainak a blogjai, személyes oldalai.

Ezeken keresztül a látogató kaphat egy képet arról, milyen emberek járnak a gyülekezetbe. FONTOS: csak “minőségi” blogokat osszunk meg, amik “vállalhatók”. Sajnos ezt is le kell írni, mert nem minden keresztény blog  inspirál egy értelmes “világi” látogatót, sőt, elég sok inkább riasztóan hat.

9. Az evangélium!

Nagyon hasznos, ha az evangélium is megismerhető a honlapon – felekezeti felhangoktól mentesen, és a gyülekezet rátukmálása nélkül! Ezt azonban nagyon jól és nívósan kell megoldani!

Social media manager: közösségi média felelős, vagy mi

A közösségi portálok egyre nagyobb szeletet harapnak ki az internetes életünkből. Manapság egy magára adó vállalat már nem működhet social media manager nélkül – így hívják ennek a kommunikációs területnek a felelősét. Ez alapvetően PR- és reklámtevékenységet jelent, de egészen másképpen, mint amit a 2005-2007-es időszak előtt jelentett.

Elolvastam néhány meghatározó amerikai szakember véleményét arról, milyennek kell lennie annak, aki ezt a munkát jól akarja végezni – megpróbálom ezt összegezni, és alkalmazni a saját missziós kontextusunkra.

1. INTELLEKTUÁLIS KÍVÁNCSISÁG – AUTODIDAKTA BEÁLLÍTOTTSÁG

Az internet iszonyú gyorsasággal fejlődik. Csak az tud lépést tartani vele, akit ez őszintén érdekel. Pusztán kötelességből nem lehet negyedévente az újabb és újabb technológiákat bemutató tanfolyamokra elküldeni a munkatársakat, enélkül viszont egy év múlva talán már olyan csatornákon vagy olyan módon fog kommunikálni, ami már kiment a divatból. Márpedig a divat hullámát meglovagolni – technológiai értelemben – egy olyan hihetetlenül gyorsan fejlődő és változó környezetben, mint az internet, egyszerűen kikerülhetetlen „kötelesség”. Egyszerűen azért, mert az embereket is ott találjuk meg! Vagyis nem papír kell a „hozzáértésről” – hanem belülről fakadó szakmai elkötelezettség, kíváncsiság, szenvedély. A szakmán pedig konkrétan az online kommunikációt értem.

Egyes szakemberek ezt az autodidaktikus beállítottságot és készséget a legfontosabb munkaköri követelményként állítják be egy online munkatárs alkalmazásának elbírálásánál.

MISSZIÓS KONTEXTUS: meg kell találni azokat az embereket a gyülekezetben, akik az interneten élnek, és a „közösségi missziót” rájuk kell bízni! A tartalmi szerzők lehetnek mások, de a kommunikátorok legyenek ők!

A legfontosabb alapelv: ismerd és használd a technológiát – és szeresd az embereket!

2. SZENVEDÉLY A „TERMÉK” ÉS A „VÁLLALAT” IRÁNT

A közösségi média felelős a szervezet arca, hangja, avatarja, csiripelője – egyszóval képviselője. És ez nem valamiféle száraz, hivatalos, uniformizált képviseletet jelent, azzal a közösségi portálokon semmire nem megyünk. Egyszerre kell bennfentesnek, trendinek, lazának és szakmainak lenni. A közösségi portálokon vagy megnyerjük, kiérdemeljük, hogy kövessenek, vagy magunk maradunk, a kutya se lesz kíváncsi ránk. Az internet – és főképpen a közösségi média nem automatikus közönség. Az emberek csak azt követik, akiket érdemes. Akik érdeklik őket. Ezért a legfontosabb, hogy érdekesnek kell lenni. Ez pedig nem megy hivatalból, bérért-fizetésért, ez nem egy leadandó projekt. Ha csak ennyi, bukásra van ítélve. Szenvedélyes hangra van szükség az online pörgésben, lelkes és lelkesítő, motivált és motiváló, hozzáértő és folyamatosan változó-fejlődő „képviseletre”. és a legfontosabb: a közösségi portálokon nincs olyan, hogy vállalat – az egy elvont fogalom, aminek nincsenek érzései, sziporkázó ötletei, beszólásai vagy vicces kommentjei. Egy vállalat nem rak szmájlit valaki bejegyzése mögé. Ott emberek vannak. Egyre inkább valós személyekkel, nevekkel és arcokkal azonosítják a vállalatokat, a szervezeteket. Mert a közösségi portálokon kell egy valóságos személy, mert mi is azok vagyunk – csak így tudunk kapcsolódni egymáshoz. Ez már egy új PR – elő kell bújni a „vállalat” mögül.

MISSZIÓS KONTEXTUS: a gyülekezet a kívülállók számára csak egy intézmény, egy ideológia és egy tradíció. Márpedig ezek elvont fogalmak. Holott a gyülekezet mindig az embereket közösségét jelentette. Vagyis meg kell maradnunk személyesnek, egyéniségnek, lelkes és szenvedélyes, motiváló embereknek, akik számára a világ legjobb helye, a legjobb közössége, a szemük fénye, a büszkeségük a gyülekezetük, a testvéreik Krisztusban. Ha ez az odaadás őszinte és valóságos, nem valamiféle álszent, giccses nyomulás, az fel fogja kelteni az emberek érdeklődését! Tehát az internetre nem a gyülekezeteknek kell „kimennie” – hanem a hívő embereknek, névvel, fényképpel, elérhetőségekkel. Hiszen azért megyünk, hogy kapcsolatokat építsünk.

3. NEM LEGYŐZNI KELL AZ EMBEREKET, HANEM EL- ÉS BEFOGADNI!

A hagyományos marketing és PR célja a pozitív üzenetek „reklámozása” és a negatívak leszerelése és kivédése, rosszabb esetben lefelejtetése. Így vagy úgy, de a klasszikus kommunikátorok győztesen akarnak kikerülni a média verbális csatáiból. A fókusz az üzeneten van: muszáj elmondani, megértetni, elfogadtatni. A közösségi média azonban teljesen másképpen működik. A kiindulási pont a folyamatos és aktív jelenlét a közösség életében. Ráadásul ennek a jelenlétnek teljes mértékben interaktívnak kell lennie. vagyis nem egyirányú a kommunikáció, nem arról van szó, hogy ontjuk a reklámjainkat – hanem hogy elolvassuk a többiek bejegyzéseit is, kommentelünk, lájkolunk, szmájlizunk, szavazunk, fényképeket jelölgetünk – vagyis részt veszünk a közösség tagjainak életében. A marketing- és PR-üzenetünk pedig így közvetetten fog működni: mert ők is részt vesznek a mi életünkben. Vagyis a facebookon nem csatázunk az emberekkel, hanem közösséget vállalunk és építünk velük.

MISSZIÓS KONTEXTUS: A (magyar) keresztények nagy része az interneten folyamatosan vitatkozik. Vagy az ateistákkal, vagy a más felekezetű testvéreivel. A többség állandóan le akar győzni valakit, érvekkel, igeversekkel, erővel vagy erőszakkal. Úgy tapasztalom, a magyar hívők kifejezetten reakciósak. Meg kellene tanulnunk végre elfogadni, sőt, nagyra értékelni a másik embert. Hálásnak lenni azért, hogy egyáltalán találkozhattunk. És mielőtt nekiállnánk gőzerővel téríteni, fel kellene ismernünk, hogy az interneten legfeljebb belekezdhetünk a valóságos kapcsolatépítésbe – ehhez azonban érdemesnek, méltónak és vonzónak kell lennünk. Ennek pedig nem a másik ledöngölése az útja.

4. STRATÉGIA KELL HOZZÁ!

Túl sok helyen kellene ott lennünk. Iwiw, facebook, twitter, google friends, HI5, myVip, mySpace, stb. stb. A megannyi közösségi portálon lévő ismerőseink és követőink között van egy jelentős átfedés, és ott vannak a különbözőségek is. Ha egyszerre postolunk mindenütt, van, aki az üzeneteinket tíz-tizenöt példányban kapja meg. Ha nem postolunk mindenhol, van, aki egyet sem kap tőlünk. Én is voltam már ebben a helyzetben, és át kellett gondolnom, mit és hogyan csinálok. Stratégiát kellett építenem, mert több közösségi portálon is aktív vagyok. A stratégia tudatos felkészülést jelent, eszközöket igényel, munkatervet feltételez, és bizonyos fokú precizitást, tervszerűséget ott, ahol kifejezetten spontánnak és személyesnek kell mutatkoznunk. Nem egyszerű feladat – de nem megoldhatatlan.

MISSZIÓS KONTEXTUS: Az lenne a legjobb, ha a gyülekezetekben online missziós szolgálócsoportok állnának fel, olyan emberekből, akik idejük jó részét amúgy is az „interneten lógva” töltik. És talán az lenne a legjobb, ha felosztanák egymás között a portálokat: lenne egy iwiwes, egy facebookos, egy twitteres, myvipes munkatárs. Időnként egyeztetnének, stratégiát építenének fel, és mindenki megvalósítja azt egy általa menedzselt gyülekezeti profilon. Azt hiszem így nem lenne senki túlságosan leterhelve azzal, hogy akár több ezer ismerőst és követőt menedzseljen öt-tíz különböző portálon. Ebbe bele lehet vinni a változatosságot és az egyéniséget is. A stratégia-alkotás első lépésének talán megteszi ez.

Oké, megint hosszú a cikk. Remélem megérte megírni, és impulzusokat adhattam a gyülekezet online média felelőseinek a munkaköri leírásuk felvázolásához.

10 ÓRIÁSI HIBA, amit jó elkerülni, ha blogolsz

Olvastam egy érdekes statisztikát az online világról. A magyarok az internet második legaktívabb nemzete (82%-kal) – csak a Fülöp-szigetiek előznek meg bennünket (94%). Ezzel szemben a  blogírásban utolsók vagyunk (!!!!), a magyarok mindössze 7,8%-a ír blogot – szemben például Dél-Koreával, ahol az emberek 71,7%-a blogol, de az utolsó előtti csehek is ránk dupláztak, más náluk is majdnem 20% az arány!

Nos, ez a post ennek a 7,8%-nak szól elsősorban, hogy ha már csináljuk, csináljuk jobban!

1. Túl ritkán írsz

A hobbiblogokat  onnan lehet felismerni, hogy hetek telnek el két bejegyzés között. Nem tudsz masszív olvasói tábort építeni kifejezetten gyakori postolás nélkül! A Google Analytics egyértelműen bizonyítja: minél gyakrabban írsz, annál több látogatód lesz.

2. Túl gyakran írsz

Ez is hiba lehet. Nem kell elárasztani sem az olvasókat. A maximum a napi egy bejegyzés – de talán a legjobb a heti 3-5, és legalább két post legyen ugyanabban a témában.

3. Túl hosszan írsz

Ebbe én is beleesek néha :-)

Van néhány igazán nagy mester a nemzetközi blogvilágban, akik szinte csak 300-400 szó közötti postokat írnak, iszonyú tömény és ütős stílusban. 500 szóig teljesen elfogadott a blogvilágban, a 750 szó feletti postok azonban már inkább „cikkek”, amelyek magazinokba, ezine-okba vagy honlapokra valók. Érdemes nézni a wordben a képernyő alját, hogy hány szómál tartasz. (210-nél éppen :-)

4. Nem lényeges az, amiről írsz

Sokan azt hiszik, hogy az emberek ma kevesebbet olvasnak, mint régen. Ez nem igaz – sokkal többet! Csak máshol és másképp, mint régen. Talán a legnagyobb különbség, hogy sokkal célirányosabban és tudatosabban olvasnak. Azt olvassák, ami kell nekik, ami értékes és tartalmas. A rizsára nem kíváncsiak. Ha írsz, akkor írj valódi, releváns, aktuális, tartalmas és igényes postokat!

 

5. Nem veszel részt a beszélgetésben

Ugye furcsa és durva is lenne, ha meghívna valaki vendégségbe, majd miután megérkeztél hozzá, ő lelépne, és magadra hagyna?! Ilyen az a blogger, aki megírja a cikkét, de a reagálásokra már nem figyel, a hozzászólásokra nem reagál, és ha kérdeznek tőle, nem válaszol.

 

6. Semmitmondó cím

Ez talán a legfontosabb – mert ez ragadja meg az olvasók figyelmét először. A bejegyzésed címe. Legyen kifejező, ütős, frappáns, érdekes!

 

7. Nem figyelsz a leadekre

Van, ahol ezt „kivonatnak” nevezik. Az a része, általában néhány sora a postnak, amely megjelenik a keresőkben, vagy olyan blogokban, ahol nem a teljes cikket, hanem csak egy részét mutatja a főoldalon. Tíz emberből nyolc CSAK EZT fogja elolvasni – és kettő CSAK EMIATT fogja elolvasni a többi részét is a postnak! És a 20%-os arány már jó arány! Ha nem írjuk ezt meg külön, akkor általában a post első x szava, karaktere jelenik meg – ami lehet, hogy csupán egy semleges felvezető, amiből ki sem derül a bejegyzés lényege, célja és tartalma. A legtöbb blog-rendszerben van lehetőség ezt külön megírni, és beállítani is.

8. Az első bekezdésed gyenge

Ez a következő kritikus rész! Ennek kell „rávennie” az olvasót, hogy olvassa is végig a postod. Javaslat: kezdd személyes hangon, sztorizz, kérdezz, provokálj vagy idézz egy statisztikát! Mindenképpen „hívd ki” az olvasódat, és ébreszd fel a folytatás és a válasz iránti éhségét!

9. Nincs koncepciója a blogodnak

Aki csak hobbiból blogol, annak ez nem fontos – az arról ír, ami épp eszébe jut. De akinek a blog „munkaeszköz”, annak nagyon tudatosan kell blogolnia. Fókuszálnod kell azokra a témákra, amelyekben munkálkodsz, és szakértővé kell válnod a saját választott területeiden. Időnként lehet kitekinteni, de a postok 80%-ának a témáid 20%-áról kell szólniuk!

10. Kimaradsz a saját postjaidból

A blog sajátos műfaj: elválaszthatatlan az írójától. Nem híreket közlünk vagy cikkeket veszünk át magazinoktól – ha írunk is valamit, azt a saját szemüvegünkön, tapasztalatainkon és véleményünkön keresztül kell kommuniálnunk. A blogod RÓLAD szól, és arról, ahogyan Te látod a világot. Az olvasóidat ez érdekli.

Oké, túlcsúsztam az 500 szón (a 750-ben még benne vagyok), ideje tehát befejeznem. Remélem segítettem, hogy jobb légy! Mert ez az APCSEL29 szolgálatának célja – és egyben minden tettem és mondatom küldetése is!

Milyen honlap kell a gyülekezetnek?!

Ezzel a címmel 10 részes online tanulmány-sorozat érhető el a megújult CHUPI honlapon!

Érdemes beregisztrálni a közel 30 A4-es oldal terjedelmű cikk-sorozatra, azoknak is, akiknek van honlapjuk már, és azoknak is, akiknek nincsen!

Íme a tartalomjegyzék, kedvcsinálóként:

 

  1. Kulturális forradalom zajlik – már megint le- és kimaradunk?!
  2. Jelenlét vagy konverzió? Avagy mit keresünk egyáltalán az interneten?!
  3. Egy új szolgálati terület: online misszionáriusok a gyülekezetben
  4. Nézzük konkrétan: milyen honlap kell a gyülekezetnek?
  5. Misszió és gyülekezetépítés a közösségi médiákon keresztül
  6. Marketing, PR és misszió – avagy hogyan hozzuk ki az emberi oldalból a legtöbbet?
  7. Egy különleges és nélkülözhetetlen eszköz az online misszióban: a churchresponder
  8. Hogyan segíthet egy jó honlap a gyülekezet építésében és koordinálásában?
  9. Hol vagyunk és hová tartunk? Online teszt, ami szembesít azzal, mennyire hatékony a gyülekezeted honlapja
  10. Lépjünk a tettek mezejére: feladatlista és akcióterv

Milyen honlap kell a gyülekezetnek? - 10 napos online tréning

Nézd meg, és ha tetszik, regisztrálj! Ingyenes!