Gyülekezeti reformáció Gordon Ramsay módra – 1.változat

Három “pályázat” érkezett a Gordon Ramsay-féle gyülekezetrefomáló felhívásunkra. Mindhármat közzétesszük a napokban. Köszönjük a szerzőknek – postázzuk nekik az ajándék DVD-t!

Gyülekezeti reformáció Gordon Ramsay módra – 1.változat

Szerző: Szabó-Nagy Attila

Bevezetés

Elég nehéz munka gyülekezetfejlesztési módszertanulmányt írni egy 40 perces étteremfejlesztői összefoglalóból. Gordon módszertani lépéseit lecsupaszítani, majd mindezt egy gyülekezeti működéssel összehasonlítani kissé talán meredek. Lássuk mi sül ki belőle :-)

A környezet:

Hol fekszik a gyülekezeti épület?
Vannak-e más gyülekezetek a közelben? – Mi a közelben lévő gyülekezetek jellegzetessége?

Találkozás:

A gyülekezet tagjai, illetve bennfentesei, megbízottjai, képviselői mennyire figyelnek oda az idegenekre? Egy gyülekezet kultúrája a tagok kultúrájából összegződik. Ha a tagok késnek, akkor a gyülekezet kultúrája a késés, de ez másra is ugyanúgy vonatkozik, – Amit a világban elvárnak egymástól az emberek, vagy értékelnek egymásban az emberek, az ugyanúgy fontos a gyülekezetben is és ne feledjük, a vezetők is tagok, ők is formálják a gyülekezeti kultúrát.

A menü:

Azt gondolná az ember, hogy a gyülekezetben a menü az Istentiszteleti alkalmak, konferenciák és ehhez hasonlók, én azt mondanám, hogy ezek az előételek, vagy csak az egyik fogás a menüben. Az igazi menü a tagok viselkedése, beszéde, hozzáállása azokhoz, akik bele szeretnének kóstolni az Isten Királyságába és a kereszténységbe.

A személyzet:

Maga a gyülekezet. Nincs kivétel. Nem kivétel a pásztor, nem kivétel a titkár, nem kivétel a kántor, vagy a dicsvez, nem kivétel az sem, aki negyedórás késéssel esik be az ajtón. – nem feltétlenül baj a késés, vannak nagyon nehezen megoldható késleltető dolgok –

Fontos a szerepek és hatáskörök tisztázása. De úgy gondolom ez, valahol egy kicsit önkéntes szinten kellene működjön, hogy a személyzet tudja milyen feladatok vannak és ezek megvalósítását konkrét emberek vállalják fel. Sokkal jobb az, ha valaki önként vállal fel valamit, mint az, ha valakire „rásóznak” valamit, még akkor is, ha az illetőnek van arra affinitása.

Vannak feladatok, melyeket hamar bevállalnak és népszerűek, vannak feladatok, amelyek kevésbé „ízlenek”, de egy jó személyzetben az emberek bevállalják a kevésbé „ízletes” dolgokat is.

A konyha:

Ahol a menü készül – ld fenntebb: menü -. Ha a menüvel gond van, akkor az a konyhából bűzlik, ha konyhával gond van, akkor a menüvel is gond van. De nagyon fontos, hogy nem mindenki szereti az olasz éttermet, van aki a magyar konyhára bukik, van aki a francia salátát kedveli. Nem szabad összetéveszteni a rossz menüt az ízléseltéréssel.

A kassza:

Ebben az esetben nem a fiszkális és monetáris forgalmat dokumnetáló részleget jelenti. Úgy gondolom, hogy a kassza a nyitott alkalmakat látogatók száma, Minél többen járnak és minél tovább maradnak, annál jobb a menü.

Gyülekezeti csőd

A kérdés igazából, hogy mikor csőd egy gyülekezet?

Nem járnak az emberek? Nincs miből fedezni a költésgeket? Emberek járnak de nem történik semmi?- Évek óta ugyanazok és nincs növekedés, változás? A gyülekezet a szakadás szélén áll? Annyira kevesen járnak, hogy lehet, hogy érdemes lenne őket másik gyülekezetbe küldeni és nem erőltetni ezt a gyülekezetet?

Váltsuk apró pénzre azt ami a videón szerepel:

A tulajdonos családi gondokkal küszködik és idegroncs. A tulajdonos bátyját nem izgatja az étterem, a megjelenés fontos neki, elkényeztetett óriásbébi, holdkóros, zsarnok – mondják róla a többiek. A séf kikészült, a konyha lepusztult, szemétdomb, egyetlen sütő működik, a személyzet a tűréshatáron van.

A tulajdonos ebben az esetben nem az Úr, bár Ő a gyülekezet igazi tulajdonosa. A tulajdonos ebben az esetben azt a személyt jelenti, akire a nyáj lett bízva, vagyis a pásztort, pásztorokat. A pásztor idegroncs és a pásztorsegédet a külsőségek érdeklik és az, hogy, hogy érzi magát – a bárányok húsán hízik.

A séf, a konyhafőnök, aki az ételt összeállítja, a menüért felelős. Azt mondhatnánk, hogy ez is a pásztori szolgálat, csak a tanítói, gondoskodói oldala a dolgoknak. A konyha szerintem a „vezetői” alkalmakat jelenti, ahol a menüt, a gyülekezeti alkalmakat és a gyülekezet mindennapi dolgait beszélik meg és tervezik. Egyetlen sütő működik, vagyis nincs infrastrukturális kapacitás ellátni az alkalmakat a megfelelő menüvel, megfelelő időben, mert a lóvé elfolyik. A személyzet a tűréshatáron: Még adnak egy-két esélyt a dolognak, de nem bíztató… Szakadás, vagy emigrácó várható.

A gondok forrása egyértelműen a nyáj húsán hízó segédpásztor, aki nem rossz szándékú, csak érzéketlen, felelőtlen, mintha más világban élne – ezzel kell szembesülnie.

„A konyha az étterem szive.” – A gyülekezet szive szerintem a „vezetők” és a többiek közötti kapcsolat, hogy honnan veszem? Az „ember szive” az embernek az a része, ahol a test, szellem és lélek impulzusai találkoznak, ahonnan kiindul az élet és ahol a döntések születnek. A döntések egy gyülezetben nem a vezetői megbeszélésen fogannak meg és születnek igazán, hanem a találkozásokon, alkalmakon, ahol a gyülekezet különböző rétegei találkoznak.

Amikor a gyülekezeti adományok máshova mennek, mint ahova szükség, csődhöz vezethet a dolog. Az infrastruktúra fenntartását fedezni kell, a gyülekezeti adományok és hozzájárulások ezt a célt is szolgálják. A szolgálati „rotáció” sok gyülekezetnél egy jól bevált vezető-nevelési módszer. Beazonosítni a szolgálati területeket és jelentősen felelős pozícióba állítani egy vezető jelöltet, majd ha helytállt, hibázott, kudarcokat és sikereket is átélt, egy másik szolgálati területbe helyezni, míg végig nem megy az egészen.

A konyha újjáépítése amely újra motiválni kezdte a személyzetet és felvillonyzta, nem gondolom, hogy egy gyülekezet életére áttéve valami radikális változást kell jelentsen, konyha addig is volt, csak az eszközök nem működtek, így lecserélték a nem működő eszközöket újakra és működőekre, amelyek ugyanazokat a funkciókat látták el, amelyeket a régi eszközök régen elláttak.

Ha a konyha a gyülekezet szive és a gyülekezet szive a kapcsolatokat jelenti, akkor lehet, hogy csak oda kellene figyelni az emberekre és a kapcsolatokra. Megnézni, hogy a gyülekezet régen ezt milyen eszközökkel csinálta és felújítani azokat, majd újakat is bevezetni.

A menü megújítása és visszatérés a családi menühöz, házias ételekhez –  Ha a menü az alkalmak és a mindennapi keresztény élet és ezt meg kell újítani, lehet, hogy a nagyon egyszerű és az emberek szivéhez és mindennapi életéhez közel álló dolgokkal kell kezdeni.

A recept

Talán a legnehezebb dolog valamiféle általános érvényű receptet leírni, mely bárhol, bármikor adaptálható és alkalmazható, egyszerű, de hatásos.

A legfontosabb talán, hogy a vezetői „elit” és a gyülekezet többi tagja között lévő távolságot kell csökkenteni. Ezt azzal lehet, hogy a vezetők megosztják a gyülekezettel azt, amit ők nehéznek és problémának látnak, megosztják a látást, a terveket, elképzeléseket és nem azt csinálják, hogy időről időre kész tények elé állítják a gyülekezetet, ők meg állnak mint borjú az új kapuba és nem tudjáj mit kezdjenek azzal az izével a tányéron, csak piszkálják, mint a kisgyerek a spenótot, hogy vajon mozog-e.

Szintén fontos a vezetők érzékenyítése a tagok felé. Nem egészséges, ha a vezetők azok, akik tudják a frankót és ők majd megmondják és megcsinálják és mindenki más pedig fogja vissza magát, mindenki más messze nem tud annyi mindent és messze nem tapasztaalt annyi mindent. Hogyan lehet a vezetőket érzékenyíteni? – Egyrészt a szolgálati rotációval, másrészt leht, hogy néha nem árt, ha egy egy vezető hosszabb időre beül a tagok közé és nem vezetni akar, hanem egyszerű mezei tagként ízlelgeti a menüt. A különböző vezetői tréningek és találkozók gyakran felfuvalkodáshoz vezetnek mint hatékonyabb gyülekezetvezetéshez, ezt talán úgy lehet elkerülni, hogy az ilyen tréningre mindig visznek magukkal egy-két, néhány egyszerű gyülekezeti tagot is, akik aztán közben megnyílnak és talán meg merik mondani az őszintét.

Valljuk be, a keresztények nagyon nem tudnak és nagyon nem mernek őszinték lenni, nem mernek kimondani dolgokat, nem mernek megfogalmazni dolgokat, nem mernek GONDOLNI sem dolgokra. Ha mégis, akkor meg nem tudják hogyan kezelni. sem azok, akik kimondják, sem azok, akiknek mondják. A gyülekezetben a vezetők és egymás felé való őszinteség gyakorlata siralmas állapotokban van. Ez egy másik fontos terület. Nem biztos, hogy Gordon példája a működő ebben az esetben, de néha lehet, hogy keményen szemébe kell vágni az embereknek a frankót.

Foglaljuk össze:

1.) A vezetők merjenek beszélni a gondokról és a terveikről a gyülekezetnek, merjék a gyülekezet tagjait bevonni megbeszélésekbe, vezetői alkalmakba.

2.) Érzékenyítés – hasonlóan, ahogy Gordon odatette Petert és az apját a konyhába, hogy a saját bőrükön érezzék, milyen a konyhában dolgozni – ugyanígy meg kell találni a vezetők érzékenyítésének módját.

3.) Az őszinteség kultúráját bevezetni, gyakorlatba ültetni, kidolgozni a megfelelő csatornákat és fórumokat az őszinte visszacsatolásokhoz a gyülekezet részéről a vezetők felé és ezeket megfelelően kezelni, gyakorlatias megoldásokkal előállni.

4.) Mindez valahogy szeretetben, szeretettel, hiszen emberek vagyunk, senki sem tökéletes, sem a tag, sem a vezető, de ez egy olyan helyzet, ahol a vezető előbbre kell helyezze a gyülekezetet és a gyülekezet tagjait, mint önmagát.

Minden csődből való kihúzás persze problémafeltárással indul és ennek is meg kell találni a módját, módszerét, csatornáit és fórumát, kellő körültekintéssel, mert néha a problémák mögött meghúzódnak más problémák és ezeket a rétegeket is ajánlott feltárni, majd végiggondolni a lehetőségeket.

Amennyiben nem a csődből kell kihúzni egy gyülekezetet, hanem valamiféle változást kell előkészíteni, a recept hasonló, mindenképpen célirányosan kell végiggondolni a fenti pontokat és célirányosan megtervezni a módszertanát majd végigcsinálni, persze a megfelelő rugalmassággal.

2 válaszok

Szóljon hozzá Ön is!

Véleménye vagy kérdése van? Beszélgetne velünk?
Írjon bátran, és válaszolunk!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.