009. Értékeld, ha valaki megmondja a frankót!

Az elmúlt napokban láttuk, hogy szándékosan vagy önkéntelenül, de hatással vagyunk egymásra, amely abból a tényből fakad, hogy nem egyedül élünk ezen a világon, hanem egy összefüggés-rendszerben, körülmények, változások és a legfontosabb, hús-vér emberekből álló, állandóan változó kapcsolat-rendszerben élünk, s ebben a hálóban folyamatosan hatással vagyunk egymásra is. És ennek az összefüggés-rendszernek az egyik velejárója, hogy alkalmasint a környezetünkben élő emberek visszajelzéseket adnak nekünk arról, hogy milyenek vagyunk, illetve mit és hogyan teszünk. Ez a visszajelzés a tárgyilagos értékeléstől a félszavas beszóláson át az erkölcsi prédikációig sokféle formát ölthet – de a lényeg, hogy ilyen vagy olyan stílusban megmondják nekünk a frankót.

Néhány egyszerű tanácsot szeretnék adni, hogy a lehető legtöbbet hozd ki abból, ha visszajelzéseket kapsz – függetlenül a forrásától és a közlés módjától.

1. Tekints minden visszajelzésre lehetőségként!

A visszajelzések nem ellenségeid! Akkor sem, ha nem túl stílusosan érkeznek! Gondolj arra, hogy még egy káromkodásnak beillő beszólásnak is valószínűleg van valamilyen oka – még ha piszlicsáré hülyeség is! (Persze a legtöbb visszajelzés nem ilyen!) Nézz minden visszajelzésre úgy, mint egy lehetőségre, amely megmutatja, hogyan változhatsz pozitív irányban. A leggyakoribb oka annak, hogy a visszajelzések nem érnek el semmiféle célt az életünkben az, hogy el sem gondolkodunk rajtuk, mert olyan ember, olyan módon kommunikálta, akit és ahogy nem veszünk figyelembe.

2. Tudd, hogy a visszajelzés nem feltétlenül azonos az igazsággal!

Persze aki mondja, az azt hiszi – de ő csak egy oldalról látja a dolgokat: a saját szemszögéből! Persze ez is egy fontos része, de csak EGY része az igazságnak! Olyan ez, mint az anekdotában, amikor egy csoport vak találkozik az elefánttal, és az egyik megfogja az ormányát, és azt mondja, hogy az elefánt olyan, mint a kígyó, a másik a fülét, és azt mondja, hogy olyan, mint a lapulevél, a harmadik a lábát, és neki olyan, mint az oszlop, a negyedik az oldalát tapogatja, és azt mondja, olyan, mint egy hatalmas fal… Egyiknek sincs igaza, és mindegyiknek van részigazsága. És ha az ember megtanulja összerakni a részigazságokat, talán még azt is megtudja, hogy is néz ki az elefánt valójában.

Egyszóval a visszajelzés nem feltétlenül maga az objektív igazság, hanem annak egy szubjektív olvasata. Vagyis egy másik ember tapasztalata vagy álláspontja az objektív igazságról. Az összefüggés-rendszer egy pontja. Fontos pontja, mert segít a tájékozódásban, és ezzel a célba érkezésben, de csak EGY PONTJA, amit figyelembe kell vennünk, de ritkán hagyatkozhatunk csupán egyetlen koordinátára!

3. Ez már egyben a következő tanács: egy koordinátával soha nem mész semmire!

Több forrásból kell kapnod visszajelzéseket – tudatosan törekedj erre! Amikor filmekről vagy könyvekről szeretnék tájékozódni az interneten, mindig olyan oldalakat vagy fórumokat keresek, ahol sokan szólnak hozzá vagy jellemzik azt, amire én is kíváncsi vagyok. Mert ha ketten szólnak hozzá egy témához, abból nem tudok ugyanolyan benyomást kapni, mintha több százan vagy ezren szólnának hozzá. Minél több a viszonyítási pont, annál pontosabb az eredmény.

4. A visszajelzések nem feltétlenül téged jellemeznek!

Egyrészt van olyan, hogy rossz a műszer – vagyis megbízhatatlan a visszajelzés. De most nem erre akarok kilyukadni, hanem arra, hogy lehetséges, hogy a tetteidre érkeznek visszajelzések – de te nem feltétlenül vagy azonos a tetteiddel! Lehet, hogy az érzéseidre érkeznek, vagy a gondolataidra – de te nem vagy azonos az érzéseiddel vagy a gondolkodásoddal sem! Ezt tudnod kell! A visszajelzések általában a PILLANATNYI helyzetedet határozzák meg, mint amikor autót vezetsz, és míg megteszel 10 km-t, a kormányon több száz módosítást végzel – de ez azt jelentené, hogy megbízhatatlan sofőr vagy? Dehogy! Csak annyit jelent, hogy igazodnod kell az úthoz, amin haladsz!

Egy jól ismert záró idézet a Példabeszédek könyvéből (27:17):

Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat.

 Tekintsük ezt lehetőségnek, és éljünk vele felelős és építő módon!