015. Kiválóság
„Az emberek elfelejtik, milyen gyorsan végeztél egy feladattal – de arra emlékezni fognak, mennyire csináltad jól.”
Howard W. Newton
„Egy ember életének minőségét világosan megmutatja, mennyire akar kiváló lenni abban, amit csinál – fogjon bármibe is.”
Vince Lombardi
A kiválóságra való törekvés személyiségjegy. Hiszem, hogy fejleszthető. Ezt manapság leginkább a „kompetencia” szóval adják vissza: magas kompetenciája van annak, aki egy bizonyos területen kiváló a hozzáértésében, a felkészültségében és az eredményeiben. Minél több magas kompetenciájú tagja van egy közösségnek, annál erősebb a közösség maga is.
Legyen a kiválóság elvárás először mindig önmagunk iránt, azután egymás felé is.
MI JELLEMZŐ A KIVÁLÓSÁGRA TÖREKVŐ EMBEREKRE?
1. Elkötelezettek a magas minőség iránt
Tudomásul kell vennünk, hogy a világban óriási harc dúl az érvényesülésért. Márpedig ebben a harcban győzni csak a kiválóknak sikerül! Az elégséges, az átlagos, a tucat ma már nem elég a sikerhez. Az igazán kompetens emberek soha nem érik be a középszerűséggel. Nem csak tessék-lássék végzik a munkájukat, nem a látszatnak dolgoznak, hanem a magas minőségre törekszenek. Van tartásuk és önbecsülésük ahhoz, hogy kiváló teljesítményt nyújtsanak. Erőfeszítéseiket és tehetségüket arra összpontosítják, amivel foglalkoznak, és mindent beleadnak, hogy ők maguk is elégedettek legyenek, és másoknak is örömet szerezzenek.
A közösség szempontjából a kiválóságnak abban rejlik az ereje, hogy a kiválók közé tartozni mindig kiváltság és nagy előny. Az emberek szívesen csatlakoznak olyan csapathoz, amely kiváló emberekből, győztesekből áll, mintsem olyanokhoz, akikről tudható, hogy alacsony színvonalon teljesítenek. Ráadásul a kiválók között a gyengébb is jobban teljesít, mert a közös igény illetve a többiek segítő tapasztalata felhúzza a gyengébb láncszemeket is. A kiválóság fejlődésre és növekedésre ösztönöz egy csoportban, ezért a kiválóság mindig az egyik leginkább motiváló jellemzője minden csapatnak.
2. Figyelmet szentelnek a részleteknek is
A Challenger űrrepülőgép 1986-os szerencsétlenségét egyetlen kicsi alkatrész, egy szigetelőgyűrű okozta. Egy óriási vállalkozás sikere és hét ember élete ezen az egyetlen apró részleten múlott.
A kiváló végeredményt csak a benne rejlő kiváló részletek hozhatnak. Az igényességre törekvő ember nem csak a nagy és látványos dolgokban törekszik a magas minőségre, hanem a nem látható részletekben is, mert tudja, hogy ezek összessége adja a végeredmény értékét is. A kiválóságra való törekvés tehát mentalitás, egy belső elvárás önmagunkkal szemben, amely példaértékű és motiváló lehet mindenki más számára is.
Ha nem akarsz kudarcot, mindig nagyon ügyelj a részletekre is! Főképpen egy csapatban, ahol csapatjátékosként amúgy is részletekért vagyunk felelősek. Együtt dolgozunk, részterületek vannak ránk bízva, és az egészért illetve a többi részterületen dolgozóért egyaránt tartozunk azzal, hogy a magunk feladatát a lehető legmagasabb színvonalon végezzük el. Csak akkor lesz az egész értéke magas szintű, ha a részletek kidolgozottsága is magas szintű.
3. Következetesek
A magas szakértelemmel dolgozó emberek rendkívül nagy megbízhatósággal dolgoznak. A következetesség azt jelenti, hogy a kiválóság iránti elkötelezettségemet minden munkámban, minden körülmények között igyekszem teljesíteni. A kitűzött cél pedig mindig a 100%. A következetesség aprólékosságot, precizitást, állhatatosságot, becsületességet igényel, és nagy megbízhatóságot eredményez.
4. Beismerik és kijavítják a hibáikat
Akinek a presztízs számít, az az elismertségért dolgozik. Akinek azonban a kiválóság az erénye, nem elismerésre, hanem megelégedésre vágyik. A kirakatban nem mutatnak jól a hibák és a tévedések, tehát el kell takarni őket – míg ha valaki a kiváló végeredményre törekszik, minden hibáját kész azonnal kijavítani a cél elérése érdekében. A kiválóságra való törekvés nem azt jelenti, hogy az ilyen ember már tökéletes – hanem azt, hogy a célja nagyszerűségét mindig fontosabbnak tartja a saját maga nagyszerűségének látszatánál! Inkább késsen a Challenger kilövése két napot, mert túl lassú voltam a részletek ellenőrzésénél, mintsem felrobbanjon!
5. Azzal foglalkoznak, amihez értenek
A kompetencia egy adott területre vonatkozik. A magas kompetenciájú emberek tisztában vannak értékeikkel és tehetségükkel, és arra a területre koncentrálják erejüket, amelyhez igazán értenek. Ez azt is jelenti, hogy vannak területek, amelyekben elismerik, hogy mások jobbak, és ott engedik azokat érvényesülni, akik kiválóbbak náluk.
Ha ez egy csapatban jól működik, akkor minden részterület megtalálja a maga kompetensét, aki a legkiválóbban tud teljesíteni, és így egy kiváló végeredmény jöhet létre.
Végezetül: a kiválóság olyan erény, amely méltó Istenhez, és ezért gyülekezeteink egyik legjellemzőbb tulajdonságának kellene lennie. Viszont sajnos ez sokszor nem igaz! Be kell ismernünk, hogy a prédikációink sokszor nem érik el egy kiváló és tartalmas nyilvános beszéd szintjét, a gyülekezeti zene szintje nem éri el egy világi koncert színvonalát, a gyülekezeti közösség nem összetartóbb sokszor egy átlagos baráti társaságnál, a bizonyságtételeink nem ütik meg egy tárgyilagos és motiváló beszámoló kategóriáját – és lehetne folytatni a sort. Meg kell értenünk, hogy ha csinálunk valamit, csak attól nem lesz színvonalas és kiváló, mert Istenről szól! Főképpen nem egy Istent még nem ismerő, kívülálló ember számára, aki a gyülekezetet azonnal összehasonlítja a színház, a baráti kör, a politikai retorika, a szórakoztató műsorok, a tudományos előadások színvonalával, és ha nem üti meg az elvárható mércét, a tartalomra már nem is figyel!
Elgondolkodtál már azon, hogy Isten általában félkészen adja oda az áldásait?! Nem a kegyelemről van szó, az teljesen ingyenes – hanem az áldásokról. Mai szóval: az eredményekről, a sikerről, amit Isten tervének, akaratának MEGVALÓSÍTÁSA jelent!
Meggyőződésem, hogy minden, ami Isten országában történik, már ami bennünket, embereket érint, két részből áll. Van egy mennyi része, amiért Isten a felelős. Talán még pontosabb, ha azt mondom: a Szentlélek! Mindegy, hogy prédikálunk, zenélünk, szervezünk, bizonyságot teszünk – abban vagy benne van a Szentlélek, vagy nincs. Mi magunktól nem tudjuk „belevarázsolni”. Ez az Isten munkája, az Ő felelőssége és „feladata”.
A másik oldal a mienk, az emberi rész. Hogy Isten üzenetét hogy mondjuk el. Hogy azt a dalt, ami által Isten megszólítana valakit az imádat alatt, hogyan énekeljük el: hamisan vagy tisztán. Egy evangélizációra hogyan készülünk fel, hány embert hívunk el. Ez a MI FELELŐSSÉGÜNK! Isten nem fogja helyettünk végezni azt, amit ránk bízott! És lehetséges, hogy sokszor nem is annyira a „tűz” hiányzik a szolgálatainkból, sokkal inkább az, amit nekünk kellett volna belerakni.
Tehát a mai lecke keresztényeknek: a különbségek TARTALMIAK – de a FORMÁT tekintve, a kereteket, soha nem lehetnek eltérőek negatív irányban! Sőt, sokkal színvonalasabbaknak kell lenniük, felkészültebbeknek, motiválóbbaknak, átütőbbeknek – mint a világi előadások, szónoklatok vagy koncertek.
