019. Munkamorál
Gary Playert, aki világhírű golfozó volt, egy alkalommal megszólította egy férfi:
– Mit nem adnék, hogy úgy tudjam megütni a golflabdát, mint ön!
– Semmit nem adna! – válaszolta Gary. – Mert hajnali ötkor kell kelni érte, ütni kell ezret, míg véres nem lesz a keze, utána lemosni a vért, és ütni még ezret. Minden nap, éveken keresztül!
Olyan világban élünk, ahol mindent instant módon, azonnal, vagy ha nem lehet, mindenképpen a lehető legrövidebb idő alatt és a lehető legkisebb befektetéssel szeretnénk megkaparintani. Csakhogy az élet általában nem így működik! Ebből aztán csalódás és kiégés lesz – azután pedig egy életen át tartó „parázslás”.
Mit jelent mindez? Egy amerikai felmérés szerint az alkalmazottak 70%-a beismeri, hogy tudna sokkal hatékonyabb lenni a jelenlegi teljesítményénél, sőt, közel 50%-uk állítja, hogy akár kétszer nagyobb teljesítményre is képes lenne – Ha lenne motivációja. Csakhogy nincs!
Két idézetet szeretnék megosztani ezzel kapcsolatban.
Az első a Bibliából való, az Efézus 6:5-8:
Szolgák! Félelemmel és rettegéssel engedelmeskedjetek földi uraitoknak, olyan tiszta szívvel, mint a Krisztusnak. Ne látszatra szolgáljatok, mintha embereknek akarnátok tetszeni, hanem Krisztus szolgáiként cselekedjétek Isten akaratát: lélekből, jóakarattal szolgáljatok, mint az Úrnak és nem mint embereknek; mert tudjátok, hogy ha valaki valami jót tesz, visszakapja az Úrtól, akár szolga, akár szabad.
A „szolgák!” megszólítást ma nyugodtan cseréljük le ezzel: „Munkások, alkalmazottak, bérből és fizetésből élők!” – Úgy dolgozzatok, mintha Istennek dolgoznátok! De miért?!
Egy nagyon érdekes dolgot szeretnék elmondani: a Biblia eredeti héber nyelvében a „munka” szava ugyanaz, mint az „istentisztelet” vagy a „dicsőítés” szava! Ezek mind ugyanazzal a szóval vannak visszaadva: „ávódáh”. Így válik Isten eredeti elképzelésében a munka „istentiszteleti minőségűvé” – és ezt visszhangozza az Újszövetségben Pál apostol, amikor azt mondja: tegyétek meg a tőletek telhető legtöbbet, és a többit bízzátok Istenre! Mert a munkátokkal Őt dicsőíthetitek – azon túl, hogy magatokról gondoskodhattok.
A másik gondolat Elbert Hubbard-tól származik:
„Azért dolgozunk, hogy legyünk valakivé, s nem azért, hogy szerezzünk valamit”
Régen az emberek Isten ajándékának tekintették a munkát, ami által Istennek tetsző dolgot cselekedtek, és ezáltal a munka az Istennek tetszeni akaró ember önmegvalósításának eszköze volt. Ezen kívül a munkának volt egy szociális felelőssége is a többi ember iránt. Ahogy Luther fogalmazta: „Az ember nem csak önmagáért él, hanem minden más emberért is.” Ez a protestáns szemlélet vezetett az ipari forradalomhoz, amelyet a gépek zakatolása mögötti HIVATÁSTUDAT tartott életben. Aztán ahogy teltek az évszázadok, ez a hivatástudat kiüresedett és foglalkozássá korcsosult.
A munkamorál azonban elkezdett romlani – és ma már nagyon mélyen van! Az alábbi táblázatban összehasonlítjuk a konzervatív, biblikus munkaszemléletet a korunk és társadalmunk munkához való hozzáállásával – és kérem, felelősen vonja le belőle a következtetéseket!
| Konzervatív munkaszemlélet | Mai munkaszemlélet |
| A munka a személyes elhívásunk és küldetésünk része, az önmegvalósítás egyik eszköze. | A munkának nincs köze az önmegvalósításunkhoz. Nincs küldetésünk, csak munkahelyünk (általában lojalitás nélkül) |
| Lehetőség az értékrendünk gyakorlására | Lehetőség, hogy megkapjuk, amit akarunk / független az értékrendünktől |
| Arra figyel, amit a munka által másoknak adhat | Arra figyel, amit a munkájából maga nyer (pénzt, szabadnapot, prémiumot, karriert) |
| Fontos és tartalmas része a mindennapoknak | Kötelező rossz, amit el kell viselni |
| Nemes foglalatosság | A létfenntartás eszköze (egy bizonyos életszínvonalig. A cél, hogy már ne legyen rá szükség) |
| Az ember van a középpontjában | A cég (nyereség) van a középpontjában |
| A munkahely szentély, ahol Istent szolgáljuk az emberek javára | A munkahely koncentrációs tábor, ahol csak a saját túlélésünkért küzdünk, és amint lehet, szökünk. |
| A munka eszköze Isten szolgálatának. | A munka az Istenünk lett és mi a rabszolgái vagyunk! (workaholic). Aldous Huxley: „Elkábítjuk magunkat a munkával, hogy ne kelljen szembenéznünk önmagunkkal.” |
Ez a szemlélet életünk minden területét befolyásolja, ahol munkára van szükség! Mert ne felejtsd el: amiért küzdünk, ami a hivatásunk, azzá leszünk!
Végezetül szeretnék ajánlani egy nagyszerű filmet. A címe: A boldogság nyomában! (The Pursuit of Happyness, 2006.) Érdemes rászánni két órát, mert ez egy valós élettörténeten alapuló döbbenetes dráma (Will Smith talán legjobb alakításával!), és nagyon meggyőzően mutatja be, hogy aki nem keresi és nem MUNKÁLJA kitartóan, az nem is fogja megtalálni a boldogságát! Mert véletlenül „találni” legfeljebb szerencsét lehet, azonban tartós sikerességet és boldogságot nem!
