133 NAPOS LELKI DIÉTA

„Bizalom nélkül képtelenség megosztani a felelősséget.”
Tad Williams

A megbízhatóság egy kapcsolatban sokszor észrevétlen érték marad mindaddig, amíg el nem vész. Akikre mindig számíthatunk, azok életünk és munkánk „bútordarabjai” lesznek, amelyek sokszor fel sem tűnnek a mindennapos megbízható „használat” miatt. Azonban ha egyszer csak nem lenne a szobánkban az ágyunk, amiben minden nap aludtunk, felfordulna a világ.

Egy közösség mindig pontosan tudja, kik a megbízható tagjai, akikre minden körülmények között számíthatnak, és kik azok, akikre nem lehet számítani. A csapattagok mindig azokhoz fordulnak, akikről tudják, hogy készen állnak a feladatukra. Elkötelezettek, felkészültek és tettre készek.

A megbízhatóság kulcsszava a HŰSÉG. És ha csapatról van szó, akkor először mindig a csapathoz való hűség, azután a közös célokhoz való hűség. És a második az elsőből fakad. A hűség – ahogy ezt a bibliai görög nyelv nagyszerűen vissza is adja – egyben HITET is jelent. Hitet a csapatban, a társainkban és a közös céljainkban. A hit alapja pedig a BIZALOM. Ezt pedig mindig megelőlegezzük, hiszen a folyamat elején még nem látjuk a végeredményt. Amikor bízunk valamiben vagy valakiben, akkor számítunk rá, és aszerint hozzuk meg a döntéseinket és végezzük a feladatainkat. Amikor valaki megbízhatatlanná válik, ezzel a megelőlegezett bizalommal él vissza. Amikor viszont számíthatunk valakire, mert megbízható, akkor a megelőlegezett bizalomnak tesz eleget.

A megbízhatóságunknak két szintje van: az első a tetteinkben való megbízhatóság. Lehet-e számítani arra, hogy megteszem azt, amivel tartozok, amit ígérek, amit várnak tőlem. A mélyén pedig az áll, hogy lehet-e számítani RÁM? Sokszor a tetteinkben nem tudunk annyit nyújtani, amennyit szeretnénk, amennyit kellene, és csalódást okozunk egymásnak. De amíg számíthatok a másik elfogadására, szeretetére, amíg bízhatok benne mint BARÁTOMBAN és TÁRSAMBAN – addig a cselekedeteinkben történő hiányosságok mindig megbocsáthatók és kijavíthatók lesznek. Ha azonban ez belső, nagyon személyes bizalom törik össze a csapatban, bizalom a másik ember, a vezető, a csapat SZEMÉLYE iránt, ott mélyen a szívünk mélyén, amikor úgy érezzük, hogy azon többé már nem segít semmilyen jó szó vagy helyes tett, akkor a közösségnek és a csapatnak vége.

És még egy fontos gondolat: a megbízhatóság – mint a többi érték is az életünkben – folyamatosan munkálódik ki bennünk. Ez a fejlődésünk, növekedésünk útja. Először a kis dolgokban, azután a nagyobbakban, először csak egy-két területen, aztán egyre többen tudunk megbízhatók lenni. Hogy az emberben való bizalom a tettei által alakul-e ki, vagy azért bízunk a tettekben, mert bizalmat szavazunk a másiknak, mint embernek – nem tudom. Talán mindenkinél másképpen van. Vagy talán az első az alapszint, amikor a bizalmunk kiérdemelhetővé válik sok hűséges tett következtében, a „haladó” szinten viszont már megelőlegezzük a személy iránti bizalmunkat cselekedetek nélkül is.

MI JELLEMZŐ A MEGBÍZHATÓ EMBEREKRE?

 1. Világos indítékok

A megbízhatósághoz szükséges bizalom csak világos és nyílt indítékokra és motivációkra épülhet fel. Mit jelent ez? Arisztotelész egyszer azt mondta: „Bármit is teszünk, egyik szemünket mindig valami más egyében tartjuk.” Vagyis a tetteink mögött mindig van valami mögöttes szándék és motiváció. Ezt nevezik érdeknek. Lehet ez az érdek aktív, ami azt jelenti, hogy számíthatsz rám, de ezért cserébe várok valamit tőled, vagy ebből én is nyerek valamit, amire te nem gondoltál vagy amiről nem tudsz. (Ugyanis ettől válik az érdek tisztátalanná, ha ugyanis nyíltak vagyunk egymással és egymást gazdagító közösségben vagyunk, akkor teljesen természetes, hogy a közös munkából mindenki nyer és gazdagodik.) És lehet ez az érdek passzív is, amikor nem közvetlen profitért teszek valamit a másikért, hanem csak azért, hogy elfogadjon, értékeljen, szeressen – mert úgy érzem, hogy enélkül ez nem működne.

A világos indíték nyíltságot és becsületességet jelent: ha önzetlenül segítek, akkor a szívemben sem várok ellenszolgáltatást.

 2. Felelősségtudat

 A megbízható ember második jellemzője a magasfokú felelősségtudat. A felelősségtudat talán az egyetlen olyan tulajdonság, amely kivétel nélkül minden sikeres és nagy hatású embernek a jellemzője. Ha az indítékaink és a motivációink megmutatják, miért is akarunk valójában megbízhatóak lenni, akkor a felelősségtudatunk annak a mutatója, hogy valóban megbízhatóak is akarunk-e maradni. Ha nem viseled a terheket, nem vezetheted a közösségeid, sem a családodat, sem a munkatársaidat vagy a gyülekezetedet, sőt, előbb-utóbb a tagjai közül is kibuksz. Megbízható az, aki a rá szabott terheket elhordozza, a munkájával elszámol, a rá bízott feladatokat elvégzi. Ha valaki cserben hagyja a társait, a vezetőit, nem végzi el azt, amit elvállalt, nem vállalja érte a felelősséget, azzal legközelebb már senkinek nem lesz kedve együtt dolgozni. A csapattagok egyéni felelősségtudata és felelősségvállalása egyik táptalaja a csapat összetartó erejének, vagy egyik fő oka a szétesésének.

 3. Rendelkezésre állás

Ez a fogalom mostanában a webszerverekkel kapcsolatban szokott feltűnni, ott ugyanis a legtöbb szolgáltató feltünteti a 99,99%-os rendelkezésre állást. Ez azt jelenti, hogy ha csak nem omlik össze az ország internetes hálózata vagy az épület, amelyben a szerver van, a szolgáltatás biztonságosan elérhető lesz, azaz lehet számítani arra, hogy működni fog.

A rendelkezésre állás az elérhetőség és a megbízhatóság rendszerességét jelenti. Ha nem számíthatsz a csapat valamelyik tagjára mindig, akkor voltaképpen soha sem számíthatsz rá. De nehogy félre értsd: itt nem arról van szó, hogy mindenre igent kell mondani. Hanem arról, hogy amire igent mondasz, azt meg is csinálod. A megbízhatatlanság azt jelenti, hogy valamit elvállalsz, és annak ellenére nem csinálod meg. És ha ez csak egyszer előfordul, akkor a bizalom mindig megsérül. Képzeld el, hogy az autód minden ok nélkül egyszer csak leáll. Nem tudod az okát. Aztán újra indul. Lesz-e benned szorongás, hogy vajon legközelebb mikor áll le? Egészen biztosan.

A rendszeresség szintén jellemvonás, amely a kis dolgokban éppúgy megnyilvánul, mint a nagy felelősséggel járókban. Másrészről azt is magában foglalja, hogy amiben rendszeresek és következetesek vagyunk, abban akkor is lehet számítani ránk, ha abban nem feltétlenül leljük örömünket, de meg kell csinálnunk. Ahogyan Winston Churchill megfogalmazta: „Nem elég, ha megteszünk minden tőlünk telhetőt – időnként azt kell tennünk, amire szükség van.” Lehet, hogy első olvasásra nem egyértelmű ennek a mondatnak az értelme és súlya, de egy nagyon lényeges igazságot hangsúlyoz: hogy nem csupán abban kell naggyá lennünk, amit meg akarunk csinálni. Az igazság az, hogy időnként meg kell tennünk olyan dolgokat is, amelyekhez egyáltalán nincs sem kedvünk, sem elhívásunk, sem tehetségünk – mégis muszáj megcsinálni! Lehet, hogy azért, mert nincs más, vagy akinek a dolga lenne, valami miatt nem végezte el vagy jól a feladatát, és most valakinek, akinek nem lenne feladata vagy kötelessége, mégis cselekednie kell. És a megbízható ember ilyenkor is rendelkezésre áll.

4. Elszámoltathatóság

A megbízható ember nyílt – éppen ezért elszámoltatható. Amikor ellenőrzik, abban nem a bizalmatlanság vagy a gyanakvás jelét látja, és azt nem ellenséges érzésekkel fogadja, hanem a munkája természetes részének tekinti. A kontroll célja ugyanis – ameddig az helyesen működik – soha nem a büntetés, a kritizálás, hanem egyrészt mindig a hibák és hiányosságok segítő feltárása a még nagyobb siker és eredményesség érdekében, másrészt pedig a méltó elismerés és megbecsülés kifejezése, amely erősíti az összetartozást és a lojalitást a csapat és a cél felé egyaránt.

A megbízható ember tehát kész elszámolni a vezetői és a csapattársai felé minden rá ruházott feladattal – vagyis vállalja a felelősséget. Ha hibázik, elismeri. Ha jól végezte a feladatát, és megdicsérik, akkor sem érzi rosszul magát.

Az elszámoltathatóság alapja az önmagunk felé való elszámolás, és az eredmény becsületes felvállalása mások felé is. És ez a megbízhatóság mozgatórugója: egy belső attitűd, hogy objektív és igényes vagyok magammal szemben is, tehát először én vagyok saját magam ellenőre. Mert ha ezen a vizsgán becsülettel átmegyek, akkor a tőlem telhető legjobb módon teljesítettem – vagyis megtettem a magam részét.