133 NAPOS LELKI DIÉTA

Az ember alaptermészete szerint úgy működik, hogy a legnagyobb motivációt a szerzés, birtoklás, siker és elismerés utáni vágy adja, míg a legnagyobb félelmeit pont ezeknek a hiánya táplálja. A Példabeszédek könyvében mindkettőre találunk számtalan példát.

Tegnap láttuk, hogy a szorgalom mindig gyümölcsöket terem, olyan gyümölcsöket, amelyekre mindannyian szomjazunk. A szorgalom hiánya, amit nevezhetünk lustaságnak és felelőtlenségnek, általában azok hiányát fogja az életünkbe hozni. Vegyük sorra ezeket is – amihez legtöbbször elég csak tovább olvasnunk a tegnapi listában szereplő igeverseket:

1. ÍNSÉG ÉS ADÓSSÁGOK

„A szorgalmasnak a tervei csak hasznot hoznak, de mindenki, aki elsieti a dolgát, csak ínségbe jut.”
Példabeszédek 21:5

Az „elsieti a dolgát” kifejezés a felelőtlenségre, esztelen kapkodásra, a tervezés és átgondolás nélküli munkára vonatkozik. Azt már láttuk, hogy a szorgalmas munka nem ilyen. Aki hajlamos arra, hogy mindenbe belekapjon, majd felelőtlenül kiszálljon abból, ami még egyáltalán nincs befejezve, az ínségbe jut.

2. MÁSOK URALKODNAK FELETTED

„A szorgalmasak uralkodni fognak, a lusta pedig robotolni fog.”
példabeszédek 12:24

A szorgalmas ember kezében tartja az irányítást az élete, a lehetőségei, a jövője felett. A lusta ember azonban kiengedi a kezéből, és innentől kezdve ki van szolgáltatva a szerencséjének, mások jóakaratának, a körülményeknek, megannyi külső dolognak. Ez tulajdonképpen rabszolgaság. Nem teheted azt, amit akarsz – mert magáról a tettekről, a célirányos, tudatos, kitartó, átgondolt – vagyis szorgalmas munkáról mond le az, aki lusta.

3. ELÉGEDETLENSÉG

„Vágyakozik a lusta lelke, de hiába, a szorgalmas lelke pedig bővelkedik.”
Példabeszédek 13:4

Aki nem küzd kitartóan, szorgalmasan céljai eléréséért – az a célhoz vezető folyamatos haladás hiányában legfeljebb csak álmodozni tud róla. De az álmok legfeljebb kijelölhetnek irányokat, de célba nem juttatnak! Ezt fontos megjegyezni! A célba érkezéshez kitartó, szorgalmas munkára van szükség! A lusta – a felelőtlen, a „nem-szorgalmas” így egy állandó belső elégedetlenséggel éli a mindennapjait, és ez frusztrálja, legyengíti, és már nem lesz kedve elkezdeni a munkát. Ez pedig egy olyan ördögi kör, ami csak egyre távolabb visz el a kitűzött céljainktól.

4. BIZONYTALANSÁG

„Könnyen szerzett vagyon elfogy, de aki keze munkájával gyűjt, az gyarapodik.”
Példabeszédek 13:11

Itt kétféle gazdagságot állít szembe Salamon. Kétféle embert. Az egyik megdolgozott minden egyes forintjáért, és amire eljutott, az a szorgalmas munkájának a gyümölcse. Mit jelent ez? Egyrészt azt, hogy mivel a szorgalmasság egy életmód, ez a vagyon egy folyamatos gyarapodás jelenlegi állapota. Tegnap is volt és holnap is lesz, apránként de biztosan gyűlik. És ez nem csak a pénzzel, de például a tudással vagy a kapcsolatainkkal is így van. Ezzel szemben a másik a könnyen jött vagyon. Szerencse, egy kedvező, de véletlen körülmény, egy szívesség, vagy gyakran valamiféle tisztességtelenség, becstelenség árán jött vagyon bizonytalan. Ugyanolyan könnyen tovatűnhet, mint ahogyan jött. Miért? Azért, mert a vagyon gazdájának lelke nem ment keresztül azon a folyamaton, javuláson, tisztuláson, jobbá-váláson, amin a szorgalmas, becsületesen munkálkodó ember jelleme átmegy, és így egyszerűen nem illik a vagyonához. Minden egységnyi nagyságú gazdagsághoz (pénz, tudás, vagy akár a gyülekezetünk tagjainak száma) ugyanolyan mértékű jellem, tapasztalat és befektetett munka passzol. Ahol ez az arány felborul, mert valami folytán hirtelen megugrik az eredmény, és a jellem, a befektetés lemarad, ott kibillen az egyensúly, és az nagyon sokszor bukáshoz, veszteséghez vezet.

Aki hűséges a kicsin, az többre bízatik – mondja Jézus. Ez egy olyan törvényszerűség, ami alól nem lehet következmények, és főleg félelmek és bizonytalanság nélkül kibújni.

5. EREDMÉNYTELENSÉG

„Minden munkának megvan a maga haszna, de akinek csak a szája jár, az ínségbe jut.”
Példabeszédek 14:23

Van, aki dolgozik – és van, aki beszél arról, amit tennie kellene.

Egy nagyon érdekes dolgot tanultam Derek Sivers-től, aki egy TED-es előadáson arról beszélt, hogy tudományos kísérletek igazolják: aki beszél a céljairól, az sokkal ritkábban és lassabban éri el azt, mint aki megtartja magának, és inkább dolgozik értük. Az agyunk úgy működik, hogy amit kimondunk, azt valóságosnak érzékeli, és visszafogja a motivációinkat, a szorgalmunkat, mert a célt már lezártnak tekinti. Érdekes… Bár nyilvánvalóan nem véletlenül van az igeversben az a bizonyos „csak” szócska sem a szájjártatás előtt!

Szóval ha összevetjük a tegnapi és a mai listát, elég világosan kijön a végeredmény: MEGÉRI SZORGALMASNAK LENNI!

Érdemes átgondolni ma azt, hogy az életünk mely területeire jellemzőek a ma felsoroltak. Lehet, hogy azokon a területeken kell sokkal-sokkal szorgalmasabbakká válnunk?!