133 NAPOS LELKI DIÉTA

„Ha nincs kijelentés (látás, vízió), elvadul a nép…”
Példabeszédek 29:18

A vízió egy nagyon konkrét, nagyívű távlati cél. Az a végeredmény, amivé válnunk kell, ahová jutnunk kell. Ami megadja az értelmét annak, amit naponként teszünk. Az elhívásunk, a küldetésünk célja.

Sajnos kevés embernek van ilyenje manapság. Pillanatnyi apró célocskákért élünk, de nincsen egy íve az életünknek. Ahhoz ugyanis bele kellene helyeznünk a saját életünket egy sokkal nagyobb összefüggés-rendszerbe. Ebben pedig elsősorban a Teremtő Isten tudna segíteni nekünk – de sajnos az ő tanácsát sokan elfelejtik kikérni.

De térjünk vissza a „látásra”.

Először a leggyakoribb félreértést oszlassuk el: a vízió egyáltalán nem valamiféle elvont, absztrakt, megfoghatatlan, ködös valami. A vízió nagyon is pontos, konkrét, megfogalmazható és körülírható célkitűzés – részletes tervvel és stratégiával, illetve hozzárendelt időtervvel!

Tehát:

1. kell egy küldetéstudat, egy elhivatottság
2. ebből fakad egy konkrét célja az életünknek
3. ezt a célt fel kell bontani sok kisebb célra, vagyis tervet kell készítenünk az eléréséhez
4. minden lépéshez határidőket kell rendelnünk és erőforrástervet kell készítenünk

Mind a négy elem kell a vízióhoz. És valószínűleg ILYEN víziója, látása nincs mindenkinek.

MIT TEGYÜNK TEHÁT, HA AKARUNK ILYET – LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE?

1.) ÁLMODJUNK NAGYOKAT!

Vegyünk elő egy csomó lapot. Az elsőre írjuk le a távlati célunkat életünk minden fontosabb területével kapcsolatban. Például:

– családi életünk
– karrierünk
– gyülekezeti szolgálatunk
– hobbink
– anyagi körülményeink

Kivé akarunk válni és mit akarunk elérni?

Fogalmazzuk meg 2-3 mondatban, pontosan, részletesen, teljes mondatokban, mit is akarunk tulajdonképpen. Fontos, hogy ez ne fogalmak felsorolása legyen pusztán, hanem nagyon konkrét, nagyon részletes, valóságos megfogalmazása annak, amit szeretnénk. Írjunk nyugodtan mérhető eredményeket, számokat, konkrétumokat!

2.) Minden egyes ilyen területnek nyissunk egy újabb oldalt. Ezek lesznek a céloldalak. Írjuk fel ezeket a területeket, és a hozzájuk tartozó definíciókat tehát a különálló lapok tetejére, majd egyesével valamennyit kezdjük el lépésekre bontani. Milyen közbülső célokat, lépcsőket kell megmásznunk, hogy elérhessük a lap tetején lévő végcélt?

Próbáljunk itt is konkrétan fogalmazni, és a célokat megvalósulási sorrendben összeszedni. Vagyis meg kell terveznünk a látásunk beteljesítésének a folyamatát. Nem baj, ha ez sok órát, napot, akár heteket is igénybe vesz. Ez lesz a térképünk, amely alapján a következő években tudunk majd haladni.

3.) Minden egyes lépcsőfokhoz rendeljünk egy határidőt! Csak így lesz konkrét és mérhető az előrehaladásunk, és így válik az elképzelés tervvé.

4.) Érdemes ezt még egy szinten megcsinálni – vagyis minden egyes lépcsőfoknak is nyitni egy új lapot, és ott is megtervezni azt, hogy mire van szükség, mit kell megtennünk, és legfőképpen mit mikorra kell teljesítenünk. Az olyan „lépcsőfokoknál”, amelyek összetettek, nagyobb megvalósítási időt és komolyabb tervezést igényelnek, mindenképpen érdemes ezt a részletező lapot megcsinálni!

5.) Végül érdemes mindezt megosztani valakivel, aki egyfajta külső kontrollként ellenőrizhet, elszámoltathat bennünket. Jó, ha van egy mentorunk, tanácsadónk, akinek kikérhetjük a tanácsát, és akit felkérhetünk arra, hogy számoltasson el bennünket arról, hogyan haladunk, és mennyire tartjuk a saját határidőnket.

Valóban le kell írnom az egészet?!

Tudom, hogy ez dedósan hangzik, de igen! IGEN! Konkrétan, kézzelfoghatóan kell fogalmaznunk – úgy, hogy arra egy év múlva is emlékezzünk. Mert a víziónkat nem változtatgathatjuk hétről-hétre, úgy nem ér semmit az egész! Le kell írni, mert ha nem teszed meg, akkor nem is fogod komolyan venni. De nem is tudod megcsinálni sem, és legfőképpen nem lehet leellenőrizni sem, hogyan haladsz mindezek megvalósításával.