133 NAPOS LELKI DIÉTA

Sokféleképpen meghatározhatjuk az érettséget – most szeretnék párat ebből bemutatni, minél több irányból, hogy ne csak egy vélemény álljon a rendelkezésünkre, hanem egy összetett képet láthassunk. Sajnos olyan korban élünk, amely kiskorú, gyermeteg felnőtteket nevel. Azt mondják, hogy az éretlenség ma népbetegség…

Ha össze kellene szedni az éretlen, gyerekes ember jellemzőit, az nagyjából egy ilyesmi listát adna:

– nem tudja, vagy nem érdekli, milyen károkat okoz a viselkedésével másoknak
– kockázatkerülő, magatartásában a félelem és a bizalmatlansága meghatározó
– bajait mindig másra keni, másokat hibáztat és profi bűnbak-kereső
– csak addig lelkesedik valamiért, amíg biztos a sikerében
– hiányzik a tárgyilagos önértékelés képessége – vagyis kifordult, torz és egysíkú módon látja önmagát
– nem képes elviselni a bizonytalanságot

Kortárs pszichológusok szerint a lelki érettség körülbelül így néz ki:

– önmagunk elfogadása
– embertársaink elfogadása és tisztelete
– a jókedvünk megőrzésének a képessége – vagyis az érzelmeink függetlenítésének képessége a körülményeinktől
– meg tudjuk becsülni az apró örömöket is, és hálás szívünk van
– a mindenkori jelenben élünk, nem a múlt foglyaként, és nem a jövőről álmodozva
– szeretünk dolgozni
– tényként kezeljük a tényeket, és nem keverjük össze a véleményekkel
– viselkedésünk természetes, nem mesterkélt vagy képmutató
– képes az önálló véleményalkotásra, és fel is vállalja az akár a többségtől eltérő véleményét is
– vállalja az életéért, sorsáért és tetteiért a felelősséget
– hosszútávon is tervezi az életét, van életcélja, és van stratégiája is a céljai elérésére
– tud örülni az életnek, alapvetően optimista, nem sopánkodik és zsörtölődik
– független: azaz kapcsolatainak alapja a kölcsönös megbecsülés, és mások jogának elismerése arra, hogy a saját életüket úgy éljék, ahogy akarják. Segít másoknak, de nem veszi át az irányítás senki életében, semmiféle ideológiát hangoztatva sem
– szereti a természetet és óvja a környezetét
– egészségesen kíváncsi, és szeret tanulni
– nem fél a kudarctól, ha elbukik, feláll, és tanul a hibáiból

Árnyalva kicsit a képet az emberi érettségnek legalább négy dimenziója van.

Az első a BIOLÓGIAI érettség.

Aki elérte testi felépítésének fejlődését, képes utódokat nemzeni, az biológiailag érettnek tekinthető. Ez nagyjából egy időben következik be minden embernél, még ha a nemek között van némi eltérés is. A biológiai érettség jelei általában jól láthatók, egyértelműek, hiszen a fizikai érettséget jellemző tulajdonságok objektívek és mérhetőek.

A második az INTELLEKTUÁLIS érettség.

Ez azt jelenti, hogy az ember elsajátította a logikus és felelősségteljes gondolkodás képességét, tud mérlegelni és döntéseket hozni. Elsajátította a társadalmi együttéléshez minimálisan szükséges tudást és készségeket, és képes kölcsönhatásban lévő rendszerként értelmezni a környezetét, és benne önmagát. Az is ide tartozik, hogy az ilyen ember képes önmagáról gondolt viselni. Aki mindezekre képtelen, azt nevezzük „szellemi fogyatékosnak”. Ez szintén látható, mérhető érettségi szint, hiszen aki erre nem jut el, azt gondoznunk kell.

A harmadik az ÉRZELMI érettség.

Ez azt jelenti, hogy az ember szert tett azokra az emberi viselkedésmintákra és cselekvési szokásokra, amelyek lehetővé teszik, hogy embertársaival harmóniában éljen, kapcsolatokat ápolhasson, céljait megvalósítsa, és az önmegvalósításán munkálkodhasson. Képes az érzésein uralkodni, illetve azokat akaratának alávetni, képes az érzelmi világát a körülményeitől függetleníteni. Önmagával is harmóniában él, helyes önértékelése.

Ez már sokszor nem egyértelmű – és a felnőttkori éretlenség egyik fontos területe.

A negyedik a SZELLEMI érettség.

A szellemi érettség azt jelenti, hogy az embernek van értékrendje, amely összhangban van a valósággal és az igazsággal, az élete, a döntései, a cselekedetei összhangban állnak az értékrendjével. Az ilyen emberre mondjuk, hogy integritásban él.

Az az igazság, hogy keresztény emberként a szellemi érettséget csak a Biblia alapján tudjuk értelmezni, mivel ez az az értékrend, amely egyedül összhangban áll az igazsággal és a valósággal. Azonban ha kicsit nagyobb látószöggel nézzük ezt az alapelvet, a keresztények közötti érettség és éretlenség is ugyanitt dől el – mert sajnos a bibliai értékrend elfogadása, vagy akár a megtérés még nem fog automatikusan éretté tenni senkit! Ugyanerre van szükségünk keresztényként is, mint „általánosságban”: hogy az értékrendünket egyre jobban értsük, elsajátítsuk, és az életünket ehhez egyre jobban hozzáigazítsuk. Ezt nevezi a Biblia egyébként megszentelődésnek. Ez egy életen át tartó folyamat – azonban egészen biztosan van egy olyan határvonal, ami elkülöníti egymástól az érett, kiskorú embereket a felnőtt, érett emberektől.