133 NAPOS LELKI DIÉTA

Szeretnék elkezdeni egy sorozatot itt a tréningen belül, amely az időnkről, a munkához való hozzáállásunkról, és az eredményességünkről szól – mert ezek mind a személyes életünkben, mind a szolgálatainkban, a missziómunkában is kulcsfontosságúak. Sajnos hajlamosak vagyunk alábecsülni a fontosságát annak, hogy ezeken a területeken felkészültek legyünk, tanuljunk és fejlődjünk – pedig alapjaiban határozza meg életünk minőségét, a mindennapjaink tartalmát és akár a kereszténységünk megélésének „hatékonyságát” is. És hogy ne legyen félreértés a céljainkkal kapcsolatban, ebben a mai leckében az eredmény és a hatékonyság fogalmait szeretném tisztázni. Ehhez Michael LeBoeuf: Az önszervezés iskolája című könyvét hívom segítségül, amelyet a következő napokban vezérfonalunkként használunk.

Nos, kezdjük azzal, hogy TELJESÍTMÉNY-hajszában élünk. Olyan korban, amelyben minden folyamatosan gyorsul, amelyben az ember értékét egyre inkább a teljesítményével mérik – és valljuk be, ezek a folyamatok nem mindig pozitívak. Miért beszéljünk akkor még mi is eredményességről, hatékonyságról…?

Azt hiszem, azért kell ezeket a fogalmakat a helyére tennünk a fejünkben és az életünkben egyaránt, mert ebben az őrült teljesítmény-hajszában pont akkor lesz esélyünk lassítani, ha helyesen gondolkodunk és helyesen élünk – és megértjük például azt, hogy az aktivitás nem egyenlő az eredményekkel. Semmilyen téren! Sem a bibliaolvasás vagy imádkozás terén (hiszen lehet „rosszul” imádkozni is, ami eredménytelen marad, miattunk), sem a missziómunka terén (hiszen szervezhetünk olyan szuper evangélizációkat, amelyre nem jön el senki, vagy ami után nem jön vissza senki), sem az életünk, a munkánk, a megélhetésünk terén (hiszen végig gürizheti valaki az egész életét anélkül, hogy anyagi biztonságot tudna teremteni a családjának). De ezekről lesz még szó!

Nézzük akkor a fogalmakat – mert a lényeg, hogy a helyes tettekhez helyes gondolkodás kell – mert az elménk megújulása által tudunk csak helyesen élni. (Csak egy megjegyzés gyorsan: az istentisztelet bibliai, héber szava ugyanaz, ami a munkáé! Elgondolkodtató! A helyes istentisztelet egyenlő a helyes munkával, mert az életünk egészének kell istentiszteletté válnia, az nem csupán egy liturgia vasárnaponként!)

EREDMÉNYESSÉG: eredményesnek lenni azt jelenti, hogy a számtalan lehetséges, elérhető alternatíva, cél, lehetőség közül ki tudjuk választani a leghelyesebbet, és azt ez is tudjuk érni!

Például akkor eredményes a vásárlásunk, ha megtaláljuk pont azt a ruhát, amit megálmodtunk, pont a megfelelő méretben, és ráadásul megfelelő áron – és még volt is belőle, sőt, felpróbálva tényleg jól is áll. Ilyenkor megelégedetten és boldogan megyünk hazafelé!

Tehát az eredményesség a leghelyesebb cél megtalálása és elérése – és csak e kettő együtt!

Missziós példát keresve az eredményesség azt jelenti, hogy szervezünk egy evangélizációt, amelyre el is jön egy csomó kívülálló ember, akik jól érzik magukat, és a következő vasárnapon legalább a fele ismét ellátogat a gyülekezetünkbe. Ha ilyen alkalmat tudunk tartani, akkor az egy eredményes alkalom volt.

HATÉKONYSÁG: elfogadunk egy helyes célt, és megtaláljuk a lehető legalkalmasabb eszközöket és módszereket, amelyeket a cél elérésében – akár folyamatosan is – használni tudunk.

Hatékony vagyok akkor, amikor nem csak egyszer sikerül ilyen jó evangélizációs alkalmat szervezni, hanem mindegyik ilyen jó, mert minden részfeladatot a legmegfelelőbb emberek látnak el, akik értenek a saját dolgukhoz (ha szépen akarjuk megfogalmazni: megvan hozzá az ajándékuk, felkészültek, és a szolgálati tapasztalatuk is), és akiknek minden forrás a rendelkezésükre áll, mindenki teszi a dolgát, és – legalábbis – az emberi oldala a dolognak hatékonyan, olajozottan működik.

Tehát hatékonyak vagyunk akkor, amikor a munkánkat jól végezzük, valóságosan is kiemelkedő „hatásfokkal”, és eredményesek vagyunk akkor, amikor a megfelelő munkát végezzük jól!

Tehát mindkét fogalom nagyon fontos: eredményeseknek és hatékonyaknak is kell lennünk. Különben nem a megfelelő dolgot – és nem a megfelelő módon tesszük. Márpedig ha így lenne, akkor ezt „bűnnek” is nevezhetjük, hiszen ennek a görög szónak az eredeti jelentése a „céltévesztés”! Az eredményesség és a hatékonyság elmaradása tehát figyelmeztető jel, hogy az adott területen nem vagyunk a helyünkön, vagy a helyünkön nem jól „vagyunk”. És ez minden területen egyaránt igaz, és ugyanolyan jelentőségű, nem csak a kenyérkeresettel kapcsolatosan! Hiszen ha valakinek az igehirdetése nem köti le a hallgatók figyelmét, abból nem tanulnak, ha egy evangélista üzenetére nem kezdődik változás az életükben, ha az énekesek nem tudják „felhangolni” a szíveinket, ha a gyülekezetben nem térnek meg az emberek, és az nem növekszik „üdvözülőkkel” – akkor valami nem jól működik. Éppúgy, ha csak ott vagyunk az iskolában, tanulunk, de nem leszünk okosabbak, nem érünk el eredményeket, vagy ha ledolgozzuk a napi nyolc órát, éveken keresztül, de attól nem lesz minden nap kenyér az asztalunkon, az is céltévesztés. Meg kell értenünk egy nagyon fontos alaptételt: az, hogy csinálunk valamit, még nem elég! A helyes dolgot kell tennünk, és a helyes módon – csak így lehetünk eredményesek és hatékonyak, a házaséletünkben, a gyereknevelésben, a hitéletünkben és a munkánkban egyaránt. Tehát az aktivitás nem egyenlő a produktivitással – holnap ezzel fogom folytatni ezt a témát. De előtte még egy gondolat a Bibliából.

Említettem, hogy az eredményesség és a hatékonyság bibliailag is helytálló. Erre a legvilágosabb példa Jézus tálentumokról való példázata. A tálentumok „dolga” – vagyis a célja, hogy „megsokasodjanak”. Azt nem elásni kell, hanem befektetni. Számomra legdöbbenetesebb tanulsága ennek a példázatnak az, hogy az egytálentumos nem okozott kárt, „csak” megőrizte azt, amit kapott. Objektíven nem okozott anyagi kárt – de ez a gazdának nem elég, mert nem azt csinálta, amit kellett volna! Csinált valamit (elásta) – de az nem a helyes (eredményes) cselekedet volt. A másik kettő helyesen cselekedett (eredményesek voltak), és mindkettő valamilyen hatékonysággal végezte az eredményes cselekedetet. Aki viszont csal őrizgette, azt a gazdája „gonosznak” nevezte, és kihajította. Mert sem eredményes, sem hatékony nem volt – és bizony emiatt elveszett.

A mi dolgunk nem az, hogy megőrizzük azt, amink van, hanem hogy megszaporítsuk. Mert Istennel közösségben nem a stagnálás, hanem a növekedés, az eredményesség és a hatékonyság „terem” az életünkben – és ezt fel lehet fogni lehetőségként is. Használjuk ki! Legyen az életünk ilyen, minden területén: eredményes és hatékony!