133 NAPOS LELKI DIÉTA
James Whistler, 19. századi impresszionista festő mondta egyszer:
„A siker titka abban áll, hogy tudom, mit nem szabad megfesteni!”
Volt már szó arról, hogy meg kell tanulnunk nemet mondanunk ahhoz, hogy igazán jelentős eredményt legyünk képesek elérni az életünk vagy munkánk, szolgálatunk bármely területén – ugyanis nincsen végtelen kapacitásunk.
Most szeretném folytatni ezt a gondolatot azzal, hogy mindezt HOGYAN csináljuk. Eddig ugyanis a célok kitűzéséről volt szó, és tudnunk kell, hogy minden nap számtalan impulzus ér bennünket, amelyeknek nagy része elvinne a célunktól, ha hallgatnánk rájuk. Ugyanis nem csak az a feltétele annak, hogy célba jussunk, hogy rátalálunk a helyes útra, hanem az is, hogy nem kanyarodunk le róla idő előtt, vagy nem teszünk állandóan folyamatos kitérőket, vargabetűket.
Az eredményes és hatékony munka egyik legnagyobb veszélyeztetője az, hogy túlvállaljuk magunkat, és nem jut idő, erő, kedv, lelkesedés, motiváció ahhoz, ami az eredeti és saját feladatunk lenne. Sokszor igent mondunk olyan dolgokra is, amelyekről tudjuk, hogy azzal a saját jól felfogott érdekünk ellen dolgozunk, sőt, néha talán a saját felelősségünk és vállalásaink terén okozunk károkat vele.
Mikor mondjunk tehát egészen biztosan nemet valamire?
1. Ha a saját terveidet, céljaidat vállalásaidat nem tudnád miatta időben, megfelelő minőségben vagy egyáltalán elérni és teljesíteni
2. Ha csak azért vállalnád, mert fontosabbnak tartod a másik véleményét saját magadról, mint a sajátodat, és emiatt a vállalásaidat is kész lennél veszélybe sodorni
3. Ha csak azért mondanál igent, mert félsz a másiknak nemet mondani (mert félsz tőle – ekkor előbb a kapcsolatotokat kell rendezni, és csak azután a kéréseket)
4. Ha csak kényeztetni akarod magad a másik hálájával és megbecsülésével, vagy le akarod kötelezni őt – ez méltatlan lenne hozzád, hiszen így visszaélnél valaki barátságával
Hogyan mondj nemet?
1. Tudnod kell, hogy jogodban áll nemet mondani – legalábbis általában, mert természetesen nem arról van szó, amikor valakinek joga van utasításokat adni, és te engedelmességgel tartozol neki (pl. munkahelyen főnök-beosztott viszony).
2. Nem kell minden esetben megindokolnod, miért utasítottál el valakit
3. Udvariasan és barátságosan mondj nemet, hogy egyértelmű legyen a másik számára, a nem a felkérésének szólt, nem a személyének! Erre nagyon kell vigyázni, mert a sok megsértődésnek általában nem az az oka, hogy nemet mondunk, hanem az a mód, ahogyan nemet mondunk!
4. Mondj nemet, mielőtt valaki elkezdene reménykedni az igenben. Vagyis ne használj ilyen kifejezéseket: „nem tudom még…”, „talán, majd meglátom…”, „hadd gondolkozzak egy kicsit…” – legalábbis akkor ne, ha a szívedben már eldöntötted, hogy úgyis nemet fogsz mondani. Ez csak felesleges időhúzás. Ha valóban mérlegelned kell, akkor ezt közöld határozottan!
5. Ha méltányosnak tartod a kérést, de pillanatnyilag nem áll módodban vagy épp nincs kedved teljesíteni, ajánlj alternatív megoldást. Például: „ma este nem tudok elmenni hozzád, de holnap délelőtt megfelelő lenne” Az ilyen hozzáállás enyhíti a visszautasítottság érzését a másikban.
Összegzés: a „megnemtennivalók” listája
Ha létezik „tennivalók listája”, akkor legalább egyszer érdemes számba venni a „megnemtennivalók” listáját is. Íme, ezek azok:
1. A jelentéktelen ügyek és dolgok – ezekre csak AZUTÁN kerülhet sor, hogy minden jelentős és fontos ügyet elintéztél már! Ne feledd: a prioritásokat nem rúghatod fel büntetlenül!
2. Minden olyan munka, amely nem vezet eredményre. Mielőtt bármihez hozzáfognál, kérdezd meg magadtól: mi lesz, ha ezt nem csinálom meg? Ha a válasz semmitmondó, akkor ne csináld meg! Koncentrálj a fontos dolgokra, amelyeknél nem teheted meg, hogy nem csinálod meg!
3. Minden olyan feladat, amit másnak átadhatsz, amit más is meg tud csinálni, sőt, ami kifejezetten más valaki dolga lenne (és nincs olyan komoly indok, ami miatt neked kell helyette csinálnod!)
4. Minden, amit csak azért csinálnál, hogy lekötelezz vele másokat – vagyis az önző és bűnös (!) érdekből való dolgokat – ne feledd, ezzel a becsületességgel tartozol Istennek, a másik embernek és önmagadnak is!
5. Az önmagukban értelmetlen és céltalan dolgokat
6. Azokat, amelyek nem méltók az erőfeszítéseidre, a méltatlan kérések
7. Semmit ne tegyél, ami mások magánügye – hacsak fel nem hatalmaztak rá
8. Semmit ne tegyél meg, ami veszélybe sodorja mindazt, amit meg kell tenned! Ez a legfontosabb szempont az összes közül!
Ha keményen dolgozol, de nem látszanak az eredmények, érdemes leellenőrizni ezt a listát – hátha olyan dolgokat teszel, amiket nem kellene tenned, és ez a hiba!
És még valami: természetesen nem arról van szó, hogy „csak úgy” nem vállalhatunk semmit! Keresztények vagyunk, akik sok dolgot teszünk „ingyen és kegyelemből”, vagyis mindenféle személyes érdek nélkül. De tudnunk kell, hogy még ezek sem mehetnek azoknak a már elvállalt dolgoknak a kárára, amikkel nem csak az emberek, de Isten előtt is felelősséggel tartozunk!