133 NAPOS LELKI DIÉTA

Mindannyiunknak vannak álmaink azzal kapcsolatban, amit az életünkben szeretnénk megvalósítani. Van, aki nagyszerű tanár szeretne lenni, míg más valamely művészetben alkotna maradandót. Van, aki Spurgeon nyomdokaiba lépne, és tömegeket megszólító evangélista lenne, míg más a magyar Gordon Ramsay lenne, három Michelin csillagos étteremmel. Van, akinek az az álma, hogy sikeres céget építsen fel, vagy egy hatékony honlapot építsen. És van, aki „csak” otthon szeretne nagyszerű feleség vagy férj, esetleg már gyermeknevelő szülő lenni.

Nos, van egy jó hírem: amiről mi álmodunk, talán egy-két kivételtől eltekintve, valaki másnak már sikerült! Márpedig ha vannak olyanok, akik képesek voltak elérni azt, amire mi is vágyunk, akkor van kitől tanulni, van kit kérdezni, van kit utánozni! Ez annyira magától értetődő! Kövessük azokat, akik előttünk már jártak azon az úton, amelyiken mi is járni szeretnénk! Kövessük a nyomokat, amiket maguk mögött hagytak arról, hogy ők hogyan csinálták! Legyünk nyomkövetők!

De mielőtt felsorolnék pár jó nyomkeresési lehetőséget, gyorsan pár válasz arra a kérdésre, hogy miért mégsem magától értetődő ez sokak számára:

– Mert nem jut eszünkbe ez a legkézenfekvőbb lehetőség. Azt tapasztalom, hogy a legtöbb ember csak álmodozik – de nem sokat tesz azért, hogy az álmai megvalósuljanak. Irigyeli azokat, akiknek sikerült, amiről ő csak álmodik – de nem jut eszébe ugyanazt csinálni, amitől a másiknak sikerült!

– Mert ez kényelmetlen. Talán kellemetlen. Kutatnunk kell, tanulnunk, kérnünk, kérdeznünk. Van, aki ezt szégyelli. Más lusta hozzá. Megint mást ennyire már nem motivál a saját álma. Kár érte!

– Nem kérünk segítséget másoktól, mert félünk a visszautasítástól. Nem vállalunk kockázatot. Márpedig enélkül nem fogunk előre jutni az álmaink megvalósítása terén! A győzelemért mindig kockáztatnunk kell – mert nincsen győzelem erőfeszítés, áldozatvállalás, küzdelem nélkül. Ezekért pedig mindig kockáztatni kell – ha mást nem, azt a pontot, ahol épp állunk. Mert onnan tovább kell lépni oda, ahol még nem vagyunk.

Oké, szóval hol keressünk nyomokat?

Nagyon egyszerű dolgokat fogok mondani:

1. Gyűjtsd össze és olvasd is el azokat a könyveket, amelyek azokról szólnak, illetve amit azok írtak, akiknek sikerült az, amiről Te is álmodsz! Olvasd el Spurgeon, Gordon Ramsay, Bill Gates könyveit. Jegyzeteld ki, dolgozd fel azokat. Legyen egy egész könyvtárad arról a területről, ami érdekel, és hidd el, ha 2-5-10 éven keresztül ezek napi szinten olvasmányaiddá válnak, egy napon már élni is fogod az álmaidat!

2. Menjünk el előadásokra, tanfolyamokra, konferenciákra, amelyek segíthetnek fejlődni a magunk választotta területeken! Használjunk ki minden lehetőséget a tanulásra és fejlődésre!

3. Keressünk személyes mentort, lehetőleg olyan embert, akinek az a szakterülete, amin mi is sikereket szeretnénk elérni!

4. Keressük fel azokat, akiknek már sikerült az, amiről mi is álmodunk – és kérdezzük meg, hogyan csinálták! Tegyük fel nekik a kérdéseinket! Sokan talán azt hiszik, szóba sem fognak állni velük a sikeres emberek – de ez nem igaz! Mindenki szívesen beszél a saját győzelmeiről és tapasztalatairól, ha hálás hallgatóság figyeli! Interjúvoljuk meg a példaképeinket – és fogadjuk meg a tanácsaikat, hiszen előttünk járnak!

5. Ha megengedik, szegődjünk melléjük! Kérjük meg, hogy végigkísérhetjük-e egy napját! Ajánljuk fel, hogy önkéntesként, asszisztensként mellettük leszünk, és dolgozunk nekik, akár ingyen is, csak hogy velük lehessünk és láthassuk, mit hogyan csinálnak. (Megint ugyanaz a véleményem: meg fogunk lepődni azon, hogy ezt milyen szívesen elfogadják! És mi sokkal többet nyerünk ezáltal, mintha fizetnének a munkánkért!)

6. Kérjük meg a szaktekintélyeket, hogy teszteljenek bennünket, vizsgálják meg az eredményeinket, javítsanak ki, kritizáljanak meg, értékeljenek bennünket! Rengeteget tanulhatunk ezáltal is!

VÉGEZETÜL: azért nagyon kézenfekvő ez nekünk, keresztényeknek, mert voltaképpen a tanítványság ugyanerről szól! A tanítvány követi a tanítóját, ellesi a „szakmát”, magába szívja a Mester szenvedélyét, együtt gyakorolnak, együtt dolgoznak, együtt élnek – és közben a tanítvány a Mester hasonlóságára formálódik. Az igazi tanítvány Mestere nyomdokaiban jár – mert kiváló nyomkövető! Ezért fog célba is érkezni!