A Magyarázó Bibliafordítás munkájába 2006-ban kezdtem bele a The Bible League / TBL Magyarország megbízására, és az Újszövetséget kb. két és fél év munkájával fordítottam le. Az életem felszínén viharok dúltak, de a Bibliához való „menekülés” kapaszkodót adott, és Isten ebben az időszakban nagyon sokat tanított ezen a „munkán” keresztül, amiért a mai napig is nagyon hálás vagyok. Sajnos azóta több olyan dolog is történt, ami miatt az elkészült fordítás még nem kerülhetett kiadásra, a legfontosabb talán, hogy a TBL visszavonta forrásait az európai régióból, így a kiadás finanszírozásának lehetősége a munka végére megszűnt. Ahhoz, hogy a Magyarázó Bibliafordítás kiadásra kerülhessen, még hátra van egy több lépcsős, nagyon komoly szaklektorálás, illetve a kiadáshoz szükséges anyagi tőke összegyűjtése – nem beszélve egy átfogó revideálási munkáról, amit az elmúlt évek visszajelzései is szükségessé tesznek.

Az alábbi néhány szempontot 2006-ban fogalmaztuk meg, amikor a munka elkezdődött – ez megmutatja a kiadóval közös motivációnkat és hozzáállásunkat a feladathoz:

1. A fordítás alapvető célkitűzése, hogy egy „kánaáni nyelvezettől” mentes, mindenki számára érthető bibliafordítás készüljön el, amit a teológiai ismeretekkel és gyülekezeti előélettel nem rendelkező „első olvasók” is önállóan megérthetnek. A fordító és a kiadó célkitűzése egy kifejezetten világi piacra készült bibliafordítás elkészítése, amely elsősorban a világi terjesztőhálózatokon keresztül jut el a világi olvasókhoz. Szeretnénk „divatba hozni” a biblia olvasását egy tartalmilag kimondottan érthető, élvezetes, és kiadásában is színvonalas, figyelemfelkeltő bibliakiadással.

2. Éppen ezért a fordítás NEM SZÓ SZERINTI visszaadásra törekszik, hanem a gondolatok és a mondanivaló visszaadására. Ez azt jelenti, hogy az általánosan elterjedt szó szerinti fordítási metodika helyett az úgynevezett parafrázis-jellegű fordítás alapján készült. Ilyen jellegű fordítás magyarul eddig nem jelent meg, és angol nyelven sem jellemző (a méltán „híres” The Message fordítás ilyen).

3. Az első olvasók megértését,, illetve a bibliai szöveg helyes értelmezését segítve sok helyen a történelmi, kulturális, életmódbeli távolságok az igeversen belül vannak megmagyarázva, ugyanígy olyan kifejezések, amelyeket ugyanezen okokból nem ismerhetünk (mértékegységek, tárgyak rendeltetése, stb.)

4. Bizonyos helyeken a jobb érthetőség kedvéért ki vannak mondva azok a dolgok is, amelyek a leírt szövegben nincsenek benne, de amikor mindez elhangzott, mindenki számára egyértelmű és magától értetődő lehetett. Ez főképpen a történeti leírásoknál fordulhat elő, az evangéliumokban és az Apostolok Cselekedeteiben.

5. A fordítás – amennyire csak lehetséges, nem kíván teológiai dogmákban állást foglalni! A fordítás minden esetben az eredeti görög / héber szöveg jelentésére épül, és nem azok teológiai és főképpen felekezeti értelmezésén. Bár a bibliafordítások mindig magukon hordozzák a fordítók és kiadók teológiai, sőt felekezeti jegyeit, erre azonban én őszintén igyekeztem figyelni, és csak nyelvi szempontokat igyekeztem érvényesíteni. Ahol teológiailag meglepő állításokkal találkozhat az olvasó, ott általában az eredeti nyelvből fakadó értelmezés illetve a tradicionális fordítások, felekezeti teológiák közötti szokatlan különbségek fedezhetők fel. Személyes véleményem és eddigi ismereteim szerint a bibliafordítások alapvetően fordítói tradíciókon nyugszanak, és nem az eredeti szöveg kompromisszumok nélküli visszaadásán, abból ugyanis könnyen származhatnak teológiai problémák.

A fordítás tehát (1) az eredeti szöveg jelentése és nyelvtani/hermeneutikai helyzete, (2) az eredeti szituáció közege, (3) az igeversen belüli önértelmezés (4) és a közvetlen alkalmazhatóság alapelvein nyugszik.

6. A Lélek / Szellem szó fordításának problematikája végigkísérte a több mint két éves fordítói munkát – és őszintén szólva még most sincsen lezárva. Rengeteg az érv-ellenérv ebben a témában. Az elsődleges szempont a fordítás elkészítésénél az volt, hogy a teológiai és gyülekezeti háttér nélkül élő mai ember megértse a Biblia üzenetét – így az ő szókincse és gondolkodási mintája fontosabb volt, mint a keresztények teológiai hangsúlyai. A Biblia értelmezésében és különösen a tanítói szolgálatban elengedhetetlenül fontos a lélek és szellem szó különbözőségének értése és kifejezése – de lehetséges, hogy a magyar nyelv sajátosságait és a magyarok nyelvhasználatát figyelembe véve ezt nem lehet egyetlen szó használatával „elintézni”. Már ha következetesek akarunk lenni nyelvileg. (lelkész helyett szellemész, a lelki- és szellemi munka teljesen ellentétes értelmezése, stb. stb.) A fordításban igyekeztem a lélek és a szellem szót helyesen használni az emberrel kapcsolatban, azonban Isten harmadik személyére egyelőre a Szentlélek kifejezést használjuk.

7. A stílust tekintve kifejezett célja a fordításnak, hogy élvezetes legyen Bibliát olvasni, legalább annyira kössön le akár órák hosszat, mint bármilyen könyv. Éppen ezért a fordítás stílusa a mai nyelvezethez igazodó, nyílt és őszinte hangvételű, amely nem tűr vallásos tabukat és nem mellőzi a humort sem. Mai embereket szeretnénk megszólítani egy kortól független üzenettel. Hitünk szerint a tartalomnak kell mindig változatlannak maradni, a formának viszont mindig alakulnia kell az olvasókhoz és befogadókhoz.

Végezetül szeretném megismételni: nem vagyok tévedhetetlen teológus – ez az első, nyers változata a fordításnak, s minden bizonnyal nem tökéletes, mindenképpen nyelvi és teológiai lektorálásra, illetve az eltelt évek miatt már revideálásra is szorul. De addig is, amíg erre lehetőségünk lesz, megosztom az elkészült munkát, bízva abban, hogy Isten Szentlelke ezt is tudja használni. Én magam is azért kezdtem bele ebbe a munkába (is), hogy szolgálhassam Uramat, és segíthessek másoknak Őt megismerni és Őhozzá eltalálni. Hiszem, hogy Isten üzenete még a legtökéletlenebb fordításon keresztül is képes megszólítani és átformálni, és nem csak biztos iránytűje lehet sodródó életünknek, hanem a Vele való személyes kapcsolatnak is a csatornája lehet.