Filemonnak írt levél

Pál, Jézus Krisztus rabszolgája, valamint testvérem és szolgatársam, Timóteus: Köszöntünk Téged, drága barátunk és munkatársunk, Filemon,
köszöntjük Apiát és Arkhiposzt, valamint a házadnál lévő gyülekezet valamennyi tagját.
Atyánk, és Urunk, Jézus Krisztus töltsön el benneteket kegyelmével és békességével!
Minden alkalommal hálát adok érted, barátom, amikor imádságomban megemlékezek rólad,
mert nagyon lelkesít mindaz, amit Krisztusba vetett hitedről és a testvérek iránti szeretetedről eljut hozzám.
Kitartóan imádkozok érted, hogy szellemi növekedésed kiteljesedjen, és a Krisztusban nekünk adott ígéreteket mind birtokba vehesd.
A másokat felüdítő szereteted sokunkat erősített és vígasztalt már eddig is.
Barátom, egy kényes ügyben írok most neked. Krisztusban nagyon egyszerűen megparancsolhatnám neked azt, ami egyébként is kötelességed lenne,
de a parancsolgatás helyett inkább csak kérlek – én már csak ilyen vagyok, Krisztus öreg rabja.
Ozénimuszról lenne szó, aki általam tért meg.
Megtérése előtt semmirekellő rabszolgád volt, akinek nem sok hasznát vetted addig sem, míg meg nem szökött tőled, viszont a megtérése óta teljesen megváltozott, és már neked is, de nekem is hasznos munkaerőt jelenthetne.
Visszaküldöm hozzád őt, mert ez így helyes. Fogadd őt úgy, mintha én magam állnék a szolgálatodba.
Nagyon szerettem volna magam mellett tartani, mert kiváló munkatársam lett az evangélium terjesztésében, legalább annyira jól tudtam vele együtt dolgozni, mint veled tudtam volna,
de ebben a kérdésben neked kell döntened. Nem akartam visszaélni sem ezzel a helyzettel, sem apostoli tekintélyemmel.
Gondolj rá úgy, hogy megszökött tőled egy semmirekellő rabszolga, és most visszatér hozzád egy testvér és egyben kiváló munkaerő. Hidd el, nagyon sokat nyertél azzal, hogy egy kis időre elveszítetted őt.
Aki visszatér hozzád, nem csupán egy rabszolga, hanem annál sokkal több: Krisztusban szeretett testvéred.
Kérlek tehát, a rám való tekintettel fogadd őt vissza kegyelmesen és bocsáss meg neki.
Azt a kárt, amit okozott neked, én megfizetem helyette, neki ne is említsd, én elrendezem a tartozását.
Itt van kézírásom ellenjegyzésül, hogy mindent megfizetek helyette jog szerint. Kérlek ne értsd félre, de azért csak megjegyzem, azzal együtt fizetem ki Ozénimusz tartozását, hogy te magad az életeddel tartozol Jézus Krisztusnak, és ezáltal közvetve nekem is. Engedd hát, hogy ő szolgáljon velem helyetted.
Kérlek, barátom, tedd meg nekem ezt a nagy szívességet, és örvendeztesd meg öreg szívemet.
Tudom, hogy ennél többet nem kell neked írnom erről, mert te többet is teszel annál, mint amit kértem tőled.
Egyúttal kérlek készülj fel fogadásomra, mert szeretnélek meg is látogatni benneteket hamarosan.
Küldöm Epafrész köszöntését is, aki szintén fogolytársam Krisztusban,
valamint Márk, Arisztarkhosz, Démász és Lukács is üdvözölnek.
Az Új Jézus kegyelme őrizzen meg benneteket!