Jakab levele


Magyarázó bibliafordítás
Fordította: Szűcs Sándor © 2006-2011.
Letöltés PDF-ben

ELSŐ FEJEZET

  1. Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, üdvözletét küldi Izráel tizenkét törzsének, akik a világon mindenfelé szétszóródtak.
  2. Drága testvéreim! Örüljetek akkor, amikor különféle megpróbáltatásokba estek, mert ez mindig lehetőséget ad Istennek arra, hogy bizonyítsa szeretetét és megmentsen benneteket!
  3. Ne felejtsétek, hogy az ilyen nehéz szituációk segítenek abban, hogy a hitetek növekedjen, és kitartóbbak, hűségesebbek legyetek.
  4. Persze csak akkor, ha tudtok Istenhez ragaszkodni és éretten reagálni ezekben az éles helyzetekben! Ez azonban szükséges ahhoz, hogy felkészültek legyetek, akiket Isten minden helyzetben bevethet országának építésében!
  5. Ne essetek kétségbe, ha egy-egy ilyen megpróbáltatásban hirtelen nem tudjátok, mit kell tennetek! Kérdezzétek és kérjétek Istent, és Ő segíteni fog! Higgyétek el, örömmel és nagylelkűen megad nektek mindent, ami a győzelmetekhez szükséges!
  6. Csak hittel forduljatok Isten felé, kételkedés nélkül! Mert tudjátok meg, hogy aki úgy fordul Isten felé, hogy szívében bizalmatlan és hitetlen, az úgyse kap semmit tőle, hiszen éppen a saját negatív hozzáállása fogja működésképtelenné tenni a hitét! Ne legyetek olyanok, mint a tenger hullámai, amelyek épp az aktuális széljárásnak megfelelően sodródnak!
  7. Az ilyen sodródó emberekkel Isten nem tud semmit se kezdeni,
  8. mert az ilyen nem csak az Istennel való kapcsolatában lesz meddő, de előbb utóbb az egész életére jellemző lesz a bizalmatlanság, és képmutatóvá, minden tettében megbízhatatlanná válik.
  9. Ha valaki rosszabb anyagi körülmények között él közületek, az szellemi gazdagságával dicsőítse Istent,
  10. ha valakinek pedig a nagy gazdagság adatott meg, a szerénységével hirdesse Isten kegyelmét, amelyre ő is éppúgy rászorul, mint a koldus.
  11. Mert a gazdagság is olyan mulandó, mint a mezőn a virágok pompája, amelyeket elemészti a Nap hevessége. Így múlik el minden, ami ehhez a világhoz tartozik, legyen bármilyen értékes is.
  12. De boldog az az ember, aki nem ezekkel a mulandó dolgokkal törődik, hanem hűségesen kiáll minden megpróbáltatást és legyőz minden kísértést, mert az ilyen ember nem pillanatnyi gazdagságot, hanem örökkévaló dicsőséget kap jutalmul Istentől, amit Ő megígért mindenkinek, aki Őhozzá ragaszkodik.
  13. Azonban figyelmeztetlek benneteket: ha ti magatok sétáltok bele a Sátán kísértéseibe, azt nehogy Istenre kenjétek! Az soha nem Istentől való próba, mert Isten a bűnt soha nem használja arra eszközül, hogy a hiteteket növelje! A bűn nem Isten eszköztárába tartozik, hanem mindig a Sátánéba!
  14. Ez a kísértés és a próba közötti különbség: ha egy rajtatok kívül álló és nálatok hatalmasabb erő próbál meg benneteket, az a próba. Ha azonban a saját bűnös kívánságaitoknak adtok teret, és emiatt kerültök krízisbe, az a kísértés!
  15. Vigyázzatok, mert az ilyen bűnös kívánság előbb-utóbb gyökeret ereszt a szívetekbe, és bűnt fog teremni a cselekedeteitekben is. Ha pedig a bűn eluralkodik valakiben, akkor az halálos ítéletet jelent a számára!
  16. Ne csapjátok be magatokat, drága testvéreim! Nem éri meg játszani a tűzzel!
  17. Minden, ami jó ebben az életben, Isten ajándéka, és arról egyértelműen felismerhető, hogy Tőle származik!
  18. Ő pedig azt akarja, hogy gyermekei legyünk Jézus Krisztus igazsága által, az Ő legnagyobb ajándékai e világ számára. Ezért fog ő megtartani bennünket a legsúlyosabb próbákban is, és ezért kell megőriznünk magunkat a leghívogatóbb kísértésektől is!
  19. Drága testvéreim, legyetek megfontoltak és tisztelettudóak! Legyetek készek mindig meghallgatni és megérteni egymást, és mielőtt beszélnétek, gondoljátok meg, mit akartok mondani.
  20. Ne heveskedjetek, mert az ember haragja sosem hoz Istennek tetsző gyümölcsöt.
  21. Zárjatok ki a szívetekből minden rosszindulatot és hátsó szándékot, ne engedjétek, hogy a bűn eltorzítsa a motivációitokat! Engedjétek, hogy Isten igéje megszelidítsen és átformálja az indulatokat is bennetek, mert csak így menthetitek meg a lelketeket.
  22. De ne csak hallgassátok Isten igéjét, hanem engedelmeskedjetek is annak! Mert a puszta ismeret még nem fog megtartani benneteket!
  23. Ugyanis ha valaki csak úgy hallgatja Isten beszédét, hogy egyik fülén be, a másikon ki, és nem teszi meg azt, amit Isten parancsol neki,
  24. az pontosan olyan, mint aki belenéz a tükörbe, meglátja, hogy tiszta kosz az arca, és ahelyett, hogy megmosakodna, megvonja a vállát és koszosan továbbsétál.
  25. Isten beszéde azonban nem hagy érintetlenül: megtisztítja és szabaddá teszi azt, aki alárendeli magát neki. Aki tehát szorgalmasan tanulmányozza Isten igéjét, és azzal összhangba hozza az egész életét, az tiszta, és minden útjában áldott, boldog emberré válhat!
  26. Mi az igazi istentisztelet? Semmiképpen nem üres vallásos cselekedetek sora! Mert ha valakinek a szíve és a szája is mocskos, az hiába mond el betanult imádságokat és hiába vesz részt ezernyi szertartáson!
  27. Ha tényleg istentiszteletet akarsz bemutatni, töltsd be az emberek szükségeit, légy a támasza a rászorulóknak, és őrizd meg magadat a bűntől!

MÁSODIK FEJEZET

  1. Testvéreim! Jézus, a mi Urunk, mindannyiunkat érdemtelenül fogadott be, ezért ti se legyetek személyválogatók! Ne kivételezzetek senkivel, sem az érdemei, sem az érdemtelensége miatt!
  2. Képzeljétek el, hogy bejön hozzátok a gyülekezetbe egy elegánsan öltözött, szemmel láthatóan is jómódú ember, és egy koszos, büdös koldus.
  3. Mit fogtok csinálni? Körülrajongjátok a jómódú embert, mindenben a kedvében jártok, miközben a koldust épp csak megtűritek az egyik sarokban?
  4. Nem hozna ez szégyent a mi Urunkra, aki nem tett különbséget emberek között? Dehogynem! Ne legyetek ilyen felszínesek és számítók! Isten minden embert egyformán szeret – nekünk is ezt kell tennünk!
  5. Sőt, még ennél is tovább megyek! Isten éppen azokat az embereket választotta ki magának, akiket az emberek semmibe se vesznek: szegényeket, nyomorultakat, testileg-lelkileg bénákat – hogy a világ leggazdagabb embereivé tegye őket a hitük által! A mennyek országának örökösei ezek, Isten ígéreteinek birtokosai, akik Őt szívből szeretik.
  6. Ti pedig ítéltek a látszat alapján…? Ne higgyétek, hogy tekintélyes emberi kapcsolatokra van szükségetek a boldoguláshoz! Inkább az Istennel való kapcsolatot keressétek! Mert ha evilági tekintélyek köré gyűltök, azok fognak uralkodni felettetek! Ha azonban Isten alá rendelitek magatokat, az Ő uralma alatt boldogságot találtok!
  7. Csak óvatosan dörgölőzzetek e világ tekintélyeihez, és el ne felejtsétek, hogy pontosan ők azok, akik semmibe veszik Isten tekintélyét!
  8. Inkább válasszátok azt az utat, amin Jézus is járt: szeressétek az embereket, a szegényt is, a gazdagot is, úgy, mint saját magatokat! Így biztosan eszközök lehettek Isten kezében a jó véghezvitelében!
  9. Ne ítélgessétek az embereket, ne válogassatok közöttük aszerint, hogy kivel érdemes jót tenni és kivel nem, mert ezzel megrontjátok Isten törvényét, és tulajdonképpen bűnt követtek el!
  10. Lehet, hogy nincs is lelkiismeret-furdalásod, ha csak ezt az egy parancsot rontod meg, de figyelmeztetlek, ha csak egyetlen parancsot is semmibe veszel, azzal a parancsot kiadót veszed semmibe!
  11. Isten azt mondta: ne kövess el semmiféle szexuális bűnt és ne is ölj. De attól, hogy egy gyilkos hűséges a feleségéhez, még gyilkos marad!
  12. Ti már szabadok vagytok, ami azt jelenti, hogy a törvényt már nem kényszerből, hanem a törvényadó iránti szeretetből és tiszteletből kell megtartanotok – tehát eszerint is lesztek megítélve!
  13. Ez a törvény tehát úgy működik, hogy ha te irgalmatlan vagy, akkor veled is irgalmatlanok lesznek – de ha irgalmas vagy, nincs miért elítéljenek.
  14. Drága testvéreim! Létezik-e szerintetek olyan ember, aki azt mondja, hogy hisz Istenben, a cselekedetei azonban ezt egyáltalán nem igazolják?! Ér-e bármit is az ilyen hit, akár neki, akár Istennek?! Én nem hiszem.
  15. Gondoljátok meg: ha egy embernek nincsen ruhája, hideg van és fázik, vagy nincs mit ennie, és éhezik,
  16. ti pedig azt mondanátok neki: mi hisszük, hogy lesz ruhád és ételed – de nem adnátok neki semmit, akkor ez milyen hit lenne?! Ha nem adtok ti ételt és ruhát az ilyen szerencsétlennek, akkor a ti hitetek hazug szóvirág lenne, semmi több!
  17. Ha tehát a hitetekből nem fakadnak cselekedetek, akkor az nem jó semmire! Az ilyen hit üres, hiábavaló és hazug.
  18. Képzeljétek el, hogy ezt mondja valaki: neked van hited, bár nem nyilvánul meg semmiben – nekem meg vannak jó és nemes tetteim, bár nem hiszek Jézusban. Ez is ostobaság! A cselekedeteink a hitünkből fakadnak, és hogy mit hiszünk, az mindig láthatóvá válik abban, ahogy cselekszünk.
  19. Azt mondod, hiszel Isten létezésében és jóságában. Gratulálok! Idáig a démonok is eljutottak, és van is mitől félniük! Mert Isten tényleg létezik, és megbünteti az ellene szegülőket!
  20. Barátaim, hát hogyan bizonyítsam be nektek, hogy az a hit, amelyet nem követnek annak megfelelő cselekedetek, semmit nem ér?!
  21. Emlékezzetek ősatyánkra, Ábrahámra! Amikor Izsákot, a fiát az oltárra tette, hitből cselekedett. Nem csak bólogatott, amikor Isten elkérte a számára legértékesebbet, hanem oda is adta Neki. És hogy mi fog történni, azt teljesen rábízta Istenre.
  22. Látjátok, Ábrahám Istenbe vetett hite és bizalma abban a tettében vált teljessé és nyilvánvalóvá, amikor nem csupán egyetértett Istennel, hogy amit adott, el is veheti, hanem önként maga adta oda Neki.
  23. Ezért mondja az Írás, hogy “hitt Ábrahám Istennek, és rábízta magát mindenben, ezért fogadta el Isten Ábrahám hitének valódiságát.” Pontosan ezért a legvégsőkig cselekvő hitéért nevezte Isten Ábrahámot a saját “barátjának”.
  24. Látjátok, az embert a hitének megfelelő tettei teszik Isten számára elfogadhatóvá.
  25. Ugyanerre példa a prostituált Ráháb is, aki nem csak elhitte, hogy Isten választott népének adta Kánaánt, hanem mindent meg is tett azért, hogy Isten szolgálatára álljon, és a saját életének kockáztatásával rejtette el a kémeket és segítette a szökésüket.
  26. Jegyezzétek meg: ahogyan ez ember teste halott a szelleme nélkül, ugyanúgy a hit is halott az hitnek megfelelő cselekedetek nélkül.

HARMADIK FEJEZET

  1. Testvéreim! Ne akarjatok túl sokan tanítók lenni! Aki tanít, az mindig szigorúbban lesz megítélve!
  2. Előre figyelmeztetlek benneteket, hiszen mindannyian elbukunk és sokféleképpen vétkezünk, de ha valaki megtanul uralkodni a beszédén, akkor érett emberré vált, mert minden más megnyilvánulásán is megtanult uralkodni!
  3. Tudjátok, hogy ha irányítani akarunk egy lovat, zablát kell tennünk a szájába. Ezzel a ló egész testét, testének teljes erejét uralni tudjuk.
  4. Vagy gondoljatok a hajókra, amelyek lehetnek bármilyen hatalmasak és erősek, mégis egy jelentéktelenül kicsinek tűnő alkatrésztől, a kormánylapáttól függően haladnak jó vagy rossz irányba. A kormányos ezzel a kicsiny eszközzel uralni tudja a hatalmas hajók teljes erejét.
  5. Ugyanígy működik a beszéd is az ember életében.
  6. Ha valakinek a beszéde gonosz, lángba borítja és kárhozatba juttatja az egész életét is!
  7. Higgyétek el, az ember minden vadállatot meg tud szelidíteni előbb-utóbb,
  8. de az ember beszéde emberi erővel nem szelidíthető meg! Fékezhetetlen, gonosz és mérgező – mint az ember szíve, amiből fakad!
  9. A beszédünkkel áldjuk Istent és átkozzuk az embereket – látjátok, mennyire érthetetlen ez?
  10. Ugyanabból a szájból egyszer áldás jön, máskor átok. Pedig ennek nem így kellene lennie!
  11. Mert létezik-e olyan forrás, amely egyik pillanatban éltető vizet ad, a másikban halálos mérget?
  12. Vagy nőhet-e fügefa magjából olajfa, és szőlőtőről szednek-e fügét? Ugye nem! Ahogyan egy forrás sem ad kétféle vizet.
  13. Mi tehát a megoldás? Ki az, aki helyesen tud szólni, úgy, hogy nem vétkezik a beszédével? Aki meg tudja mutatni az egész életéből, hogy a szíve is megváltozott! Annak a beszéde is szelíd és bölcs lesz!
  14. Ha azonban keserűség, irigység vagy ellenségeskedés van a szívetekben, hiába is próbáltok meg bölcselkedni, hazug lesz a beszédetek is, az életetek is.
  15. Az ilyen okoskodásból mindig hiányozni fog a mennyei hatalom, csak emberi, rosszabb esetben kifejezetten ördögi lesz. Mert mérgezett a forrás, amiből származik.
  16. Mert a keserűség, az irigység és az ellenségeskedés megnyitja az ember életét a bűn teljessége előtt!
  17. A tiszta forrásból, vagyis az Istentől származó bölcsesség azonban mindig tiszta, mindig békességet teremt, nagylelkű, Isten kijelentésével összhangban álló, irgalmas és jó gyümölcsöket termő. Hiányzik belőle a kételkedés és a képmutatás.
  18. (………. HIÁNYZIK …………)

NEGYEDIK FEJEZET

  1. Miért harcoltok és veszekedtek folyton egymással? Talán azért, mert még mindig önzéssel és gőggel van tele a szívetek, és magatokat mindenki másnál nagyobbra tartjátok?!
  2. Ha megkívántok valamit, megszerzitek, mindegy, mibe kerül nektek vagy másoknak. És mégis szegények vagytok! Nincs semmitek, mert ahelyett, hogy Istentől kérnétek, egymástól raboljátok!
  3. Vagy lehet, hogy kéritek Istentől is, csak épp a motivációitok nagyon torzak. Imádságaitok is csak az önzésetekből fakadnak.
  4. Hát még mindig nem tanultátok meg, hogy a bűnnel való megbékélés mindig szembefordít Istennel? Döntsétek el végre, hova tartoztok: Isten országához vagy a bűn által uralt világhoz!
  5. Mit gondoltok, miért figyelmeztet az Írás arra, hogy az emberi lélek mindenestől gonosz és bűnös kívánságokkal van tele?
  6. Isten kegyelme azonban sokkal erősebb, és bár a büszke embereket, akiknek nincs szükségük rá, hagyja elveszni, az alázatosokat, akik Hozzá menekülnek, megmenti.
  7. Rendeljétek alá magatokat tehát Istennek, és álljatok ellene a Sátánnak, mert Krisztusban ti vagytok az erősebbek! Nekünk nem futni kell a Sátán elől, hanem megfutamítani és elűzni őt!
  8. Közeledjetek Istenhez, akkor Ő is közeledni fog hozzátok! Távolítsatok el minden bűnt az életetekből, és a szíveteket bocsássátok Isten kizárólagos rendelkezésére!
  9. Bánjátok is bűneiteket szívből, ne csak valljátok a szátokkal!
  10. Alázzátok meg magatokat Istenetek előtt, és engedjétek, hogy Ő emeljen fel benneteket!
  11. Kérlek benneteket, testvéreim, hagyjátok abba az egymás állandó kritizálását! Mert aki vádol és kritizál, az a törvényadó helyébe képzeli magát, és ezzel a törvényadót vádolja és kritizálja.
  12. A törvényhozó pedig nem te vagy, hanem a mindenható Isten! Hogy mersz az Ő helyére állni azzal, hogy te ítélkezel egy másik ember felett?!
  13. Vannak olyanok is köztetek, akik Istent elfelejtik a hétköznapokban. Utazgatnak, üzletelnek, élik az életüket, és közben Istennek semmi beleszólást nem hagynak az életükben.
  14. Pedig még csak azt se tudják, megérik-e a másnapot! Hát mit gondoltok, kik vagytok ti? Olyan a földi életetek, mint a pára: látszik egy pillanatra, aztán semmivé foszlik.
  15. Hát nem épp ezért lenne olyan nagy szükségetek Isten vezetésére és tanácsára?!
  16. Ti azonban már rég nem Istenben bíztok, hanem saját magatokban. De figyelmeztetlek benneteket: ez lesz a vesztetek!
  17. Vigyázzatok, mert ha elmulasztjátok azt, hogy Isten szemében helyesen cselekedjetek, már azzal bűnt követtek el! A bűn lényege ugyanis a céltévesztés: ha nem találod el pontosan a céltábla közepét, már teljesen mindegy, mennyire lőttél mellé – elvétetetted, s mindegy, mi az eredmény – nem az volt a cél!

ÖTÖDIK FEJEZET

  1. Gazdag és előkelő emberek, hallgassatok rám! Nagy csalódások és szenvedések várnak rátok,
  2. mert vagyonotokat elveszítitek, csodás ruhatáratokat molyok rágják meg,
  3. a sok drága holmitok mind a szemétdombon landol. Ráadásul veletek együtt, mert ti is ugyanoda juttok, ahová az a sok kacat, aminek a felhalmozására elpazaroltátok az életeteket, még az utolsó napokban is!
  4. Térjetek észhez, ti hatalmasok! Kizsákmányoljátok a saját munkásaitokat, visszaéltek a hatalmatokkal, de a kizsákmányoltak kiáltásait meghallotta az Isten, és nem marad tétlen!
  5. Dőzsöltetek, pocsékoltatok és pazaroltatok, mindent megszereztetek, amit csak megkívántatok, és soha nem számoltátok, hogy ez másnak mibe került.
  6. Ártatlanokat ítéltetek el és gyengéken tapostatok.
  7. De már nagyon kevés időtök maradt, mert az Úr hamarosan visszatér és igazságot szolgáltat! Ti pedig, testvéreim, tartsatok ki! Gondoljatok a földművesre, aki elveti a magot, és hosszú ideig csak várja, hogy a vetés szárba szökjön.
  8. Legyetek ti is türelmesek és kitartóak, vértezzétek fel a szíveteket a támadásokkal szemben, mert az Úr eljövetele egyre közeledik!
  9. Kérlek benneteket, ne panaszkodjatok egymásra, ne tegyetek még több terhet a saját testvéreitekre! Arról nem is beszélve, hogy mindenek igaz Bíráját várjuk vissza, aki már az ajtó előtt áll, és bármelyik pillanatban betoppanhat.
  10. Legyen példa előttetek az Úr megannyi prófétája, akiket üldöztek, bántottak, de minden körülmények között isten üzenetét hirdették.
  11. Hallottatok Jóbról is, aki hűséges maradt Istenhez a szenvedései között is – emlékezzetek rá, és gondoljatok arra, hogy Isten hogy megáldotta Jóbot a kitartásáért már a földi életében is!
  12. Testvéreim, ami pedig a legfontosabb, már a beszédetek tisztasága miatt is, hogy ne esküdözzetek égre-földre, amikor megígértek valamit. Ne ígérgessetek, hanem éljetek hitelesen és legyetek szavahihetők az emberek előtt – különben a bizonyságtételeteknek sem lesz súlya!
  13. Ha bajba kerültök, imádkozzatok! Az örömötöket fejezzétek ki Istent dicsőítő énekekkel!
  14. Ha valaki megbetegszik, hívja magához gyülekezetének vezetőit, azok pedig imádkozzanak érte hittel és egy akarattal, és kenjék meg olajjal a beteget.
  15. A hitből fakadó imádság hatására a beteg meg fog gyógyulni, a megkötözött meg fog szabadulni, és Isten teljesen helyreállítja az életét! Sőt, a gyülekezet vezetői előtt történő bűnvallás is eszköz lehet a testi gyógyulásban!
  16. Éppen ezért legyetek készen megvallani egymás előtt a bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok és megszabaduljatok! Mert az igaz ember erőteljes közbenjáró imádsága hatalmas következményekkel jár mindig!
  17. Illés ugyanolyan ember volt, mint bármelyikünk, de amikor hittel imádkozott szárazságért, akkor szárazság lett három és fél évig,
  18. amikor pedig hittel azt kérte, jöjjön eső, Isten azt is megadta a kérése szerint.
  19. testvéreim, egy utolsó figyelmeztetés! Előfordulhat, hogy valaki letér Jézus Krisztus követésének útjáról. Ne hagyjátok az ilyen embert elveszni, imádkozzatok érte és vezessétek vissza őt Krisztushoz,
  20. tudván, hogy a halálból mentitek ki őt, és sok-sok bűntől és átoktól szabadítjátok meg.