János első levele

Magyarázó bibliafordítás
Fordította: Szűcs Sándor © 2006-2011.
Letöltés PDF-ben

ELSŐ FEJEZET

Tény, hogy Jézus maga is örökkévaló Isten: s mi hallottuk Őt beszélni, láttuk a tetteit, megfigyelhettünk életének minden részletét, tehát egészen valóságosan megismerhettük Őt és meggyőződhettünk arról, hogy Istennel egyenlő. Isten élő és életet adó beszéde öltött testet benne.
Ő maga az Élet teljessége, aki mindannyiunk számára megismerhetővé vált. Mi megismertük Őt személyesen, és bizonyságot is teszünk róla. Hirdetjük nektek az örök élet evangéliumát, amely eddig az Atyánál volt elkészítve a számunkra, de Jézus Krisztusban immár nekünk adatott.
Mindazt tehát, amit láttunk és hallottunk, bátran hirdetjük nektek, hogy ti is átélhessétek mindazt, amit mi magunk is átéltünk, és ezáltal közösségbe kerüljünk egymással is és Istennel is.
Mindezeket azért tartjuk fontosnak leírni, hogy a ti örömötök és boldogságotok beteljesedhessen.

Annak az üzenetnek a lényege, amelyet mi is Jézus Krisztustól hallottunk és tanultunk az, hogy Isten maga a ragyogó világosság, akiben nincsen semmi sötétség! Ezt az üzenetet hirdetjük nektek is.
Ha azt állítjuk, hogy közösségben vagyunk Istennel, s közben folytatjuk a sötétben való bukdácsolást a bűneink miatt, amelyeket próbálunk ott elrejteni még Isten elől is, akkor hiába bizonygatjuk, amit állítunk, az hazugság.
De ha kilépünk a világosságba, oda, ahol maga Isten is megtalálható, akkor valóban kapcsolatba kerülhetünk vele, és Jézus Krisztus vére megtisztít bennünket minden bűnünktől.
Viszont mindaddig, amíg azt bizonygatjuk, hogy nekünk nincs miért megtérni, hiszen nem vagyunk mi bűnösök, addig csak önmagunkat csapjuk be, és ezzel olyan szakadékot ásunk magunk és Isten közé, amely lehetetlenné teszi, hogy valóban kapcsolatba kerülhessünk Vele.
De ha bűneinkkel Isten elé borulunk bocsánatért, akkor megtapasztalhatjuk, hogy Ő igazságos és irgalmas, és Jézus Krisztus váltsághalálára való tekintettel feltétel nélkül eltörli minden bűnünket és megtisztítja az életünket.
Hadd ismételjem meg: amíg azt állítjuk, hogy nincs bűnünk, ami miatt Isten kegyelmére szorulnánk, Őt magát hazudtoljuk meg. Ha ez így marad, mi egyedül maradunk – Nélküle – a bűneinkkel. Tulajdonképpen ez maga a kárhozat.

MÁSODIK FEJEZET

Drága gyermekeim, azért írok nektek, hogy segítsek nektek győzni a bűnök felett. De ha mégis elbuknátok, ne feledjétek el, hogy van pártfogónk és közbenjárónk az Atyánál, Jézus Krisztus, aki legyőzte a bűnt.
Ő maga egy személyben az az engesztelő áldozat, amely elégtételt jelent és felmentést ad a világon élő összes ember összes bűnéért.
Egy olyan csalhatatlan bizonyítéka van annak, hogy megismertük Krisztust és Ő újjá tett bennünket: ha Jézus parancsolatai már nem külső elvárások, hanem belülről fakadó őszinte motivációk. Akinek az élete összhangban áll Jézus tanításával, az él Krisztusban.
Ha valaki azt mondja: Krisztusban élek – de a Krisztusnak való engedelmesség egyáltalán nem jellemző az életére, az hazudik, mert az élete hitelteleníti a szavait.
Akire viszont az Istennek való engedelmesség jellemző, abban Isten szeretete folyamatosan növekszik, míg be nem tölti az egész életét. Az Isten szeretetében való növekedés útja tehát az engedelmesség. Ha ez jellemző ránk, az egyértelmű jele annak, hogy Krisztusban élünk.
Ha valaki azt állítja, hogy nagyon szoros kapcsolatban él Istennel, abban Jézus Krisztus jelleme és életmódja kell hogy kiábrázolódjon!
Testvéreim! Mindaz, amiről most írok, egyrészt nem lehet újdonság a számotokra, hiszen mindez Isten ősi akarata és parancsolata, amelyet kezdettől fogva ismertek. Már a Tízparancsolatból is ugyanez visszhangzik évezredek óta! Ez a szeretet parancsolata.
Másrészről viszont mégiscsak teljesen új minden, hiszen ami most történik, arra eddig nem volt példa, csak ígéret! Isten hússzívet adott, és belülről fakadó vággyá tette a neki való engedelmességet. Jézus Krisztus tökéletesen betöltötte a régi törvényt, és a következményeit rátok is érvényessé tette. Ettől kezd szűnni végre a sötétség, és az igazság világossága rátok is ragyog ezután!

De vigyázzatok: aki azt állítja, hogy a világosságban él, mert Istennel jó a közössége – de a testvéreivel nem jó a közössége, mert gyűlöli őket, akár csak egyet is közülük, az még valójában nem került ki a sötétségből a fényre.
Az Istennel való közösséget nem lehet függetleníteni a testvéreitekkel való közösségtől! Aki szereti a testvérét, az Isten világosságában maradhat, nem lesz rejtegenivalója.
De akiben gyűlölet él, abban még a sötétség is él, sőt, ez a sötétség vakká teszi és a szakadékba vezeti az egész életét.
Drága gyermekeim, emlékeztetlek benneteket arra, hogy minden bűnötökre van bocsánat Jézus Krisztus nevében!

Krisztus veteránjai, érettek vagytok már gondolkodásotokban, s nem lehet becsapni benneteket mindenféle tévtanításokkal, mert meggyőződtetek arról, hogy Jézus Krisztus öröktől fogva Isten egyszülött Fia. Fiatalok, akik nemrég csatlakoztatok Krisztushoz, ne felejtsétek, hogy már legyőztétek a gonoszt!
Tehát ti, akik már régóta jártok Krisztusban, ragaszkodjatok az öröktől fogva létező Jézus Krisztushoz; s ti, fiatalok, akik erősek vagytok, erősen ragaszkodjatok Isten beszédeihez, hogy a gonosz feletti győzelmetek teljessé válhasson.

Ne vágyjatok arra, amivel e világban a Sátán csábít, és ne kövessétek e világ kificamult értékrendjét! Mert aki a bűnt szereti, az nem szereti Istent!
A bűn általában ezen a három ponton lép be az ember életébe: a testi vágyakon és a szemen, vagyis a tekintet rabul ejtésén keresztül, valamint akkor, ha az ember már nem Istenben, hanem saját magában bízik.
A bűn által kínált kielégülés és boldogság azonban soha nem lesz valódi és tartós, arról már nem is beszélve, hogy mindig meg kell fizetni az árát. Aki azonban Isten akaratát cselekszi, az maradandó életet épít.

Drága gyermekeim! Mi már az utolsó időkben élünk. Tudjátok jól, hogy közeledik az Antikrisztus megjelenése. Most még csak a szelleme munkálkodik számtalan alakban, emberekben és ideológiákban testet öltve, de ebből már biztosan felismerhető, hogy ő maga is közeledik.
Honnan lehet felismerni ezt az antikrisztusi szellemiséget a mi időnkben? Van néhány egyértelmű jele. Először is a gyökerük közös a miénkkel. Valamikor hozzánk tartoztak, bár a szívük sohasem tartozott Krisztushoz. Ha nem így lett volna, most nem Krisztus ellenségei lennének, hanem a szövetségesei.
Rátok azonban a Szent Szellem Krisztus hatalmát ruházta, így felismeritek őket.
Nem azért írok erről, mintha semmit nem tudnátok ezekről a dolgokról, hanem hogy bátorítsalak benneteket arra, hogy szálljatok szembe a hazugságokkal, és álljatok ki Isten igazsága mellett!
S honnan ismerhetitek fel a hazugságot? Mindenki, aki tagadja, hogy Jézus valóban Isten Fia, a mi Megváltónk, az valójában magát az Atyát és Jézus Krisztust tagadja és hazudtolja meg! Ebből egyértelműen felismerhető az Antikrisztus szellemisége.
Isten senkivel nem vállal közösséget, aki nem vállal közösséget Krisztussal! Aki azonban megvallja Jézus Krisztust megváltó Urának, azzal Isten is közösséget vállal.
Ragaszkodjatok Jézus Krisztus evangéliumához, és akkor az Atya és a Fiú is bennetek él a Szent Szellem által.
Ez a nekünk adott ígéret lényege: az Istennel való felbonthatatlan közösség.
Mindezt most azért írom nektek, mert vannak olyanok, akik megpróbálnak tévútra vinni benneteket, s ezáltal az Istennel való közösségből kiszakítani titeket.
De a Szent Szellem, aki bennetek él, tanítani és vezetni fog titeket, ahogyan ezt Jézus megígérte. Ha rá figyeltek, emberek nem tudnak tévútra vezetni benneteket téves vagy hazug tanításokkal. Krisztus bennetek élő Szellemének egyértelmű a hangja, kövessétek Őt, és Ő megtart benneteket!
Drága gyermekeim, ragaszkodjatok Krisztushoz, mert amíg ezt tesszük, nem kell félnünk attól a pillanattól, amikor elé kell állnunk. Bármelyik pillanatban megjelenhet, mi szégyen nélkül, bizalommal várhatjuk Őt.
Tudjátok nagyon jól, hogy Krisztus az igazsághoz ragaszkodott. Aki tehát hozzá hasonlóan az igazsághoz ragaszkodik, az mind Isten gyermeke!

HARMADIK FEJEZET

Látjátok, mennyire szeret bennünket a mi mennyei Atyánk! Saját fiainak tekint bennünket! Persze a nem hívő emberek ezt nem értik, hiszen Istennel sem találkoztak még.
Pedig mi tényleg Isten valóságos gyermekeivé lettünk Jézus Krisztus által! És ez még csak a kezdet! Ki tudja, mi minden vár még ránk, miközben a Szent Szellem Jézus jellemét kimunkálja bennünk, de az egészen biztos, hogy mire viszontlátjuk Őt, addigra készen leszünk.
Mindenki, aki valóban várja Krisztus visszajövetelét, távol tartja magát a bűntől, hogy alkalmas legyen a Vele való találkozásra.
Ha a bűnt beengeditek az életetekbe, Isten törvénye ellen vétkeztek. Ez tulajdonképpen a bűn lényege: az Isten kijelentett akaratával való szembeszegülés.
De tudjátok jól, hogy Jézus éppen ezért lett emberré, hogy Ő, aki tökéletesen bűntelen volt, a mi bűneinket magára vegye, s ezzel bennünket Istennel kibékítsen.
Amíg Krisztusban maradunk, addig a bűn nem ejthet rabságba minket. Ha azonban valaki a bűn rabszolgaságában él, az még nem adta át az életét a Megváltó Jézusnak.
Drága gyermekeim! Vigyázzatok, nehogy becsapjon benneteket a Sátán: aki Jézus Krisztushoz tartozik, annak a cselekedetei is krisztusiak lesznek,
akire azonban a bűn cselekvése jellemző, az még a Sátán rabszolgaságában él, mert a bűn mindig a Sátán uralmának a megnyilvánulása. De ne féljetek: azért jött el közénk az Isten Fia, hogy a Sátán hatalmát és munkáját porrá zúzza!
Jegyezzétek meg: akit Isten kegyelme újonnan szült, arra nem lehet jellemző a bűn szeretete és cselekvése, mert a benne élő Szent Szellem nem tűri meg a bűnt.
Erről egyértelműen felismerhető, ki tartozik Istenhez, s ki a Sátánhoz. Aki ugyanis Isten kijelentett törvényeivel szembeszegül és gyűlöli az embertársát, az még biztosan a Sátán rabszolgája, s nem az Isten gyermeke!

Istennek kezdettől fogva ugyanaz az üzenete: mi emberek szeretet-kapcsolatra vagyunk teremtve, és az összes parancsolat összefoglalható ebben az egyben: szeressétek egymást!
Legyen intő emlék számotokra Káin, akiben annyira eluralkodott a gyűlölet, hogy agyonverte a saját testvérét. Miért? Mert az ő gonosz szíve nem bírta elviselni Ábel Istenhez való ragaszkodását.
Ezért ti se csodálkozzatok, testvéreim, hogy gyűlöl benneteket is e világ! Mert mindazok, akik Istent szolgálják, az életükkel vádolják és megszégyenítik azokat, akik a bűnben élnek, s ezt azok nagyon nehezen tűrik. Ez mindig így volt, és így is marad.
De rajtunk akkor sincs hatalmuk, ha megölnének, mert mi már legyőztük a halált is azáltal, hogy még őket is szeretjük, s ezzel betöltjük Isten parancsolatát. Akiben azonban szeretetlenség vagy gyűlölet él, arra jogosan vár a halálos ítélet.
Tudjátok meg, hogy minden olyan ember, akiben gyűlölet él egy másik ember iránt, tulajdonképpen gyilkos, akkor is, ha csak gondolatban öli meg a másikat. Az ilyen gyilkosoknak pedig nincs esélyük az Istennel való közösségre, míg meg nem térnek!
Tudni akarod, mit jelent szeretni egy másik embert? Nézz Jézusra a kereszten: a szeretet azt jelenti, hogy még az életedet is odaadod, hogy a másikat megmentsd! Jézus Krisztus ezt tette meg értünk, s ha mi hozzá akarunk hasonlítani, ugyanerre késznek kell lennünk bármelyik ember megmentéséért. Ez a szeretet!
Természetesen ez a legszélsőségesebb formája a szeretetnek – de hadd mondjak egy sokkal hétköznapibbat is: ha valamiből bőségesen van neked, mert Isten meggazdagított, s egy embertársad szűkölködik abban, amiből neked több van, mint amire szükséged lenne, tartozol azzal, hogy betöltsd a te embertársad szükségét. Ez a szeretet talán leghétköznapibb megnyilvánulása. Vagy azt gondolod, hogy ha te közömbösen félrefordítod a fejed, mikor egy szükségben szenvedőt látsz, és nem segítesz, amikor megtehetnéd, akkor Isten szeretete él benned? Dehogy él!
Drága gyermekeim, a szeretet nem egy szentimentális érzelgősség, hanem valóságos cselekedet. A szeretetet nem bizonygatni kell szavakkal, hanem ki kell fejezni tettekkel!
Ez fogja igazolni, hogy mi valóban Istenhez tartozunk. S miközben mi másokat szeretünk, Isten bennünket is megerősít és felépít.
Lehet, hogy eközben a lelkiismeretünk hibát talál bennünk, de ne felejtsétek el, hogy Isten mindig hangosabban hirdeti a felmentő kegyelmet, mint amilyen hangosak az ellenünk hozott vádak. Ebben a belső harcban, ami a szívetekben dúl, ti mindig Istenre hallgassatok!
Amíg mi Isten útján járunk, és valóságosan szeretjük a körülöttünk élőket, higgyétek el, nem fog vádolni bennünket még a saját lelkiismeretünk sem, és szégyenkezés nélkül állhatunk a mi szerető Atyánk elé.
És így bármit kérhetünk tőle, meg fogja adni nekünk, hiszen az életünkből nyilvánvaló lesz az Ő számára is, hogy nem fogunk visszaélni az ajándékaival, s mindazt, amit kérünk, azért kérjük, hogy szolgálhassunk vele. Ez az, ami nagyon tetszik Istennek!
Mert ez az, ami összhangban van az Ő kijelentett akaratával, hogy mi Jézus Krisztust kövessük, s ugyanazt tegyük, amit Ő tett, amikor testben közöttünk élt: szeressük és szolgáljuk az embertársainkat.
Aki ezt teszi, abban Jézus Krisztus él a Szent Szellem által, és ez mindig nyilvánvalóvá válik az ilyen ember életében, mert a láthatatlan Isten a mi látható szeretetünkön keresztül válik megtapasztalhatóvá.

NEGYEDIK FEJEZET

Drága gyermekeim, nehogy elhiggyetek mindent, amit hallotok! Figyelmesen hallgassatok végig minden tanítást, és igyekezzetek megismerni a tanítók mögött lévő szellemiséget is, hogy az Istentől való-e, mert sok hamis prédikátor hirdet ezerféle hazugságot a világban.
Azokat, akik által valóban Isten Szelleme szól, nagyon egyszerű felismerni: mindazok, akik Jézus Krisztust emberi testben megjelent Istennek vallják, hitelesek.
Azok viszont, akik Jézusról azt állítják, hogy csak egy ember volt, s nem volt Isten, vagy csak egy jószándékú vallásalapító volt, de nem minden ember életének személyes Megváltója, azok hamis és hazug igazságokat hirdetnek, amelyek szemben állnak Isten kijelentésével. Az antikrisztus szellemisége árad az ilyen tanításokból, amely már nagyon erőteljesen működik a világban.
De ti ne féljetek, gyermekeim, mert ti Istenhez tartoztok, és ez biztos győzelmet jelent számotokra az antikrisztussal szembeni harcban is, hiszen Krisztus bennetek élő Szelleme hatalmasabb, mint az antikrisztusé.
Erről akkor se feledkezzetek meg, amikor azt tapasztaljátok, hogy a világ őket szívesen hallgatja, benneteket viszont elutasít. Nincs mit csodálkozni ezen, hiszen az Isten nélkül élő emberekben ugyanaz a szellemi erő munkálkodik, mint az antikrisztusban.
Mi azonban különbözünk tőlük, mivel bennünk Isten Szelleme él. Aki ugyanúgy Istenhez tartozik, mint mi, az érti, hogy miről beszélünk, aki viszont még a Sátán fennhatósága alatt él, az mindig szembe fog szegülni azzal az igazsággal, amit mi hirdetünk. Az Isten igazságához való viszonyulásból mindig könnyen megállapíthatjátok, hogy ki melyik oldalon áll.

Kedveseim, Isten szeretetével szeressük egymást, mert aki erre képes, az biztos, hogy újonnan született a Szent Szellem által, és megtapasztalta az Istennel való közösséget.
Aki nem képes erre a szeretetre, az még nem találkozott az élő Istennel, és abban még nem él az Isten, mert ha élne, akkor a szeretet is élne benne.
Isten abban mutatta meg az ő szeretetét irántunk, hogy az egyetlen Fiát, Jézust elküldte közénk, és engedte, hogy a mi bűneink az ő halálát okozzák, mert tudta, hogy mi csak így szabadulhatunk fel a bűn rabságából. Ez az isteni szeretet lényege!
Nehogy azt higgyétek, hogy ha bennünket Isten Szelleme nem formál át, magunktól is képesek lennénk szeretni Őt! Jézus Krisztus nélkül, akit Isten azért adott, hogy minden bűnünket elvegye rólunk, nem vagyunk képesek az igazi, önzetlen szeretetre. Jegyezzétek meg: bűn és az isteni szeretet nem képes egy szívben együtt élni – vagyis Isten szeretete csak Jézussal együtt adatik a szívünkbe!
Ha viszont Isten ennyire szeret bennünket, akkor nekünk már semmi más dolgunk sincsen, csak elfogadni a Vele való szeretet-közösséget, és továbbadni ezt más emberek felé is.
Isten a láthatatlan szellemi világhoz tartozik, Őt emberi szemmel nem láthatjuk meg. De ha szeretjük egymást Isten szeretetével, akkor Ő fog bennünk és általunk munkálkodni, és a láthatatlan Isten a mi szeretetünkön keresztül lesz láthatóvá az emberek között.
Az olyan embereket mindenki felismeri, akik szoros közösségben élnek Istennel, mert a bennük élő Szent Szellem lesz láthatóvá és felismerhetővé az életükön keresztül. Mi is ilyenek vagyunk.
Mert mi láttuk, és hirdetjük is, hogy az Atya Isten elküldte Jézust, a Fiút, hogy megváltsa a világot, és benne mindannyiunk életét.
Aki szívből hiszi és vállalja az emberek között is, hogy Jézus Krisztus az élő Isten Fia, a mi Megváltónk, abban Isten Szelleme fog élni, és az Istennel való szoros életközösség is megadatik neki.
Mi is így élünk, mert átéltük azt, hogy Isten szeretete átformálta az életünket. Isten és a szeretet elválaszthatatlanok egymástól, ezért akiben él ez az isteni szeretet, abban maga Isten is él, sőt, az Istenből magából részesül.

A szeretet kiűz belőlünk minden félelmet, és az Ítélet Napjától sem kell többé rettegnünk, mert ez a szeretet feddhetetlenné tesz bennünket az ítélő Isten előtt. Nem a mi érdemünk ez, hanem Isten ingyenes ajándéka – vagyis Isten szeretetének egy újabb megnyilvánulása.
Tanuljátok meg: Isten szeretete sohasem tűri meg a félelem megkötöző bilincseit, hanem mindig összetöri azokat! Ahol Isten szeretetének tág teret engednek, onnan a félelemnek távoznia kell! A félelem mindig megkötöz, mindig megrabol és gyötör – ha tehát mi még félelmek között élünk, Isten szeretetének felszabadító ereje még nem ért el bennünket!
De közeledjetek Istenhez, szeressétek Őt, hiszen Ő már régen vár és szeret bennünket!
Ha bárki azzal kérkedne, hogy mennyire szereti Istent, miközben rendezetlen kapcsolatban él embertársaival, sőt, gyűlöl közülük akár csak egyet is, az hazudik! Hiszen ha valaki azt az embert nem tudja szeretni, akit lát, ugyan hogyan tudná szeretni Istent, akit nem lát! Az még nem hitte el Isten kijelentését, hogy Őt csak egy másik emberen keresztül lehet szeretni és szolgálni. Enélkül az egész Istennel való közösség elmélet csupán.
Hiszen nagyon világosan parancsba is adta: aki szereti Istent, az szeresse az embertársait is, mert ez a kettő elválaszthatatlanul együtt jár.

ÖTÖDIK FEJEZET

Mindenki, aki hisz és engedelmeskedik Jézus Krisztusnak, a mi Megváltónknak, az újonnan született a Szent Szellem által. És mindenki, aki hisz én engedelmeskedik az Atyának, ugyanígy hisz és engedelmeskedik az Ő Fiának, Jézusnak is.
Ha mi szeretjük Istent, és engedelmeskedünk az Ő parancsainak, az elválaszthatatlanul együtt jár azzal, hogy az Ő gyermekeit, azaz a többi keresztényt is szeretjük, és velük is közösségben vagyunk.
Istent szeretni ugyanis azt jelenti, hogy engedelmeskedünk Neki, és kijelentett akarata szerint éljük az életünket. Ez pedig egy reális, megvalósítható élet, nem egy elérhetetlen ideál!

Ne felejtsétek el, hogy mindenki, aki újonnan született a Szent Szellem által, már ebben az életben győztes a hite által!
Természetesen nem maga a hit ad győzelmet nekünk, hanem Jézus Krisztus, akiben hiszünk! A hit a csatornája mindannak, amellyel Jézus Krisztus egyszer s mindenkorra megszerzett győzelmét e világ felett érvényesíteni tudjuk a saját életünkben is!

Jézus Krisztus az egyetlen, aki nem csak vízzel keresztelt, vagyis nem csak szimbólumokat adott az embereknek az Istennel való közösségből, hanem vízzel és vérrel, a saját vérével pecsételt el, és ezzel teljesen valóságossá tette az Istennel való közösséget mindannyiunk számára. A Szent Szellem tesz erről bizonyságot természetfeletti módon!

7-8. S mialatt a Szent Szellem bizonyságot tesz az Igazságról, élővé teszi Isten Kijelentését, amely testet öltött Jézus Krisztusban, az Ő életében, kereszthalálában és feltámadásában.

Ha mi elhisszük azt, amit emberek állítanak, holott tudjuk, hogy az emberek tévedhetnek vagy akár hazudhatnak is, miért nem hisszük el mindazt, amit Isten állít, aki soha nem téved és aki soha nem hazudik?! Isten ugyanis az Ő Fiáról beszél, akit értünk küldött el, hogy megmentsen bennünket.
Aki hisz Isten Fiában, és követi Őt, az megerősíti Isten igaz bizonyságtételét. Aki azonban elutasítja Krisztust, az Istent magát vádolja hazugsággal, mert ezzel Isten Kijelentését utasítja el.
A mi jövőnk, az örökségünk és az életünk ezen az egyetlen dolgon múlik: hogy hiszünk-e Isten Kijelentésének, és elfogadjuk-e Jézus Krisztust Megváltónkul.
Ha elfogadjuk Jézus Krisztust, akkor mindent megnyertünk – ha elutasítjuk Őt, mindent elveszítünk!
Mindezeket azért írtam le nektek, hogy higgyetek Jézus Krisztusban, és legyetek tisztában azzal, hogy ez mi mindennel jár együtt!

Mindaddig, amíg rábízzuk életünket Istenre, és nem lépünk ki a Vele való függőségi kapcsolatból, Ő gondoskodni fog rólunk, és ha kérünk valamit, akkor figyelembe veszi, és aszerint cselekszik, hogy az nekünk a legjobb legyen.
S ha tudjuk, hogy Ő így viszonyul hozzánk, akkor mi is bizalommal fordulhatunk Őhozzá a kéréseinkkel, nem kell félnünk a visszautasításától!

Ha látjátok, hogy egy testvéretek vétkezik, de Istent még nem tagadta meg, és legalább a vágy megvan még a szívében, hogy megtérjen a bűnéből, akkor imádkozzatok érte, és Isten együtt fog munkálkodni veletek a benne még élő Szent Szellem által, hogy azt az embert megmentse. Persze ha ez az ember nem akar megtérni, és tudatosan ellenáll Isten helyreállító munkájának, akkor a közbenjáró imádkozás önmagában már fog rajta segíteni, az ilyen embernek úgy kell hirdetni az evangéliumot, mintha még sohasem hallotta volna.
Isten törvényének megszegése minden esetben bűn, de amíg valaki megtalálja bűneivel a szabadító Jézus Krisztust, és megvallja neki bűneit, addig van számára bocsánat is, tiszta lap is. De ha valaki nem megy a bűneivel Jézushoz, és nem rendezi az életét Istennel, akkor az az ember el fog kárhozni. Tehát a bűnök között nincs semmiféle különbség: mindegyik a halálba vezet, de mindegyikért meghalt Jézus a kereszten. Ha megvalljuk Előtte, és Ő megtisztít, akkor a legnagyobb bűn sem halálos – de ha rejtegetjük és ragaszkodunk hozzá, a legkisebb is a kárhozatba taszíthat.
Azt, hogy valaki újonnan született-e Istentől, abból biztosan fel lehet ismerni, hogy szívből gyűlöli a bűnt, még akkor is, ha időnként elbukik, és azonnal megy Istenhez megtisztulni. Az ilyen újonnan született ember odafigyel arra, hogy ne vétkezzen, és a bűnök nem uralkodhatnak el az életében.
Mindig legyetek tudatában annak, hogy mi Isten gyermekei vagyunk, még akkor is, ha az egész világ körülöttünk azt harsogja, hogy nincs Isten, és a bűnben él.
Mi azonban tudjuk, hogy Isten Fia eljött ebbe a bűnös világba, és le is győzte a bűnt, ezért nem kell nekünk sem félnünk többé a világból ránk áradó gonoszságoktól. Mindaddig, amíg Jézus Krisztust követjük, senki és semmi nem árthat nekünk, mert Krisztus által mi már az élő Istenhez tartozunk, aki mindenek felett úr. Ez az Istentől kapott mennyei élet lényege.
Drága gyermekeim, azzal fejezem be a levelemet, hogy megismétlem: vigyázzatok nagyon, senki meg ne tévesszen benneteket valamiféle hamis istenképpel vagy kegyességgel! Ragaszkodjatok Istenhez, akit Jézus Krisztusban megismertetek, és aki a Szent Szellem által bennetek él. Ámen.