Thesszalonikai második levél

Magyarázó bibliafordítás
Fordította: Szűcs Sándor © 2006-2011.
Letöltés PDF-ben

ELSŐ FEJEZET

Pál, Szilvánusz és Timóteus, üdvözletünket küldjük a Thesszalonikai gyülekezetnek, mindazoknak, akik az Atyában és az Ő Fiában, Jézus Krisztusban hisznek.
Isten kegyelme és békessége legyen veletek az Atyától és az Úr Jézus Krisztustól!
Nem győzünk hálát adni értetek, testvéreim, annyi jót hallunk felőletek, a hitetek növekedéséről, a szeretetetek gazdagságáról,
és már mi magunk is veletek dicsekszünk, bármerre járunk, és példaként emlegetjük kitartásotokat az üldöztetések közepette is.
Egészen biztos vagyok abban, hogy Isten hatalmasan megjutalmaz benneteket mindezekért!
Isten igazságossága ugyanis abban nyilvánul meg, hogy akik nektek szenvedést okoznak, azokra ítélet vár,
rátok azonban, akik szenvedtetek az Ő nevéért, dicsőség és felüdülés. Mi is ugyanebben a várakozásban élünk. Mert amikor az Úr Jézus megjelenik majd újra a földön, mennyei seregek fogják igazolni hatalmát,
és tűz által bosszút áll mindazokon, akik megtagadták a mi Urunk, Jézus Krisztus evangéliumát.
Akik ellenségei voltak a mi Urunknak, bűnhődni fognak,
amikor eljön az Ítélet Napja, az a nap, amikor Jézus Krisztus dicsősége nyilvánvalóvá lesz mindenkin, aki hitt Őbenne.
Közbenjárunk értetek, testvéreim, hogy a mi Istenünk formáljon benneteket Őhozzá tökéletesen illeszkedővé, nyissa meg a szemeteket és a szíveteket a jóra, hogy mindig arra tekintsetek és azt kutassátok, és töltsön fel benneteket a hit erejével, amely által dicsőséget szerezhettek Jézus Krisztus nevének az emberek között, és ezzel maga Jézus fogja természetfeletti módon hitelesíteni az életeteket.

MÁSODIK FEJEZET

Ami pedig Krisztus második eljövetelének körülményeit illeti, testvéreim,
óvunk benneteket, ne veszítsétek el a türelmeteket vagy a józanságotokat! Ne higgyetek azoknak a tévtanításoknak sem, amelyeknek hirdetői ránk hivatkozva hirdetik az Úr Napjának pontos dátumát – ezt ember ugyanis úgysem tudhatja.
Nehogy félrevezessenek benneteket az ilyen hamis próféciák vagy rajongások, az Úr Napjának eljövetelét ugyanis megelőzi néhány egyértelmű és nagyon világos dolog, amiből sejthető lesz annak eljövetele. Erre az időszakra a hitehagyás lesz jellemző, és amikor az emberek elvallástalanodása kiteljesedik, megjelenik majd az Antikrisztus.
Ő majd Jézus helyére tör, istenként imádtatja magát, sőt, még a Jeruzsálemi Templomba is beül, azt állítva magáról, hogy ő a megváltó.
Amikor nálatok jártam, tanítottam erről – nem emlékeztek ezekre?
Már megkezdődött a Sátán világuralmi munkája, csak még a színfalak mögött folyik mindez,
mert még nem érkezett el az Antikrisztus nyilvános színrelépésének az ideje.
Ha majd Jézus magához veszi az Ő egyházát, és a Szent Szellem is visszavonul az emberek közül, akkor semmi nem fog többé a Sátán útjában állni, és leleplezi majd gonosz szolgáját, az Antikrisztust. De az Úr Jézus egy pillanat alatt fogja romba dönteni ezt a sátáni birodalmat eljövetelekor, és megsemmisíti az Antikrisztust szájának leheletével és jelenlétének dicsőségével.
Ez a sátáni birodalom azonban nagyon sok olyan embert fog magával rántani a pusztulásba,
akik jobban szerették a bűnt és a gonoszságot, mint az igazságot, és elutasították a Jézus Krisztus által felkínált üdvösséget.
Az ilyeneket Isten kiszolgáltatja a saját maguk által választott kárhozat számára, és a sátán az orruknál fogva fogja őket is a vele együtt való pusztulásba belevezetni.
Így fogják learatni jogos ítéletüket mindazok, akik jobban szerették a bűnt és a gonoszságot, mint Isten igazságát.
Mi viszont nagyon hálásak lehetünk, testvéreim, hogy bennünket Isten megszólított és megmentett, és ránk nem ez a sors vár, mert a Szent Szellem újjászült bennünket a hitünk által.
A mi osztályrészünk nem a pusztulás, hanem a Jézus Krisztus dicsőségében való részesülés.
Ezért tehát ragaszkodjatok azokhoz a kijelentésekhez és tanításokhoz, amelyeket személyesen tőlünk vagy leveleinkből átvettetek.
Jézus Krisztus, a mi Urunk erősítse reménységeteket
bátorítsa szíveteket és legyen mozgatórugója bizonyságtevő beszédeteknek és jó cselekedeteiteknek.

HARMADIK FEJEZET

Egy utolsó kérés: legyetek részesei a mi munkánknak is az imádságaitok által, hogy megállíthatatlanul terjedhessen az evangélium általunk, és legalább olyan eredménye legyen, mint amilyen nálatok is volt.
Imádkozzatok értünk, hogy megszabaduljunk azoktól a rosszakaratú emberektől, akik csak gátolják és hátráltatják a missziómunkánkat, mert bőven van az ilyenekből körülöttünk. Ők csak leszívják az erőnket és az időnket, de megtérni nem akarnak, viszont ezáltal elvonnak bennünket azoktól, akik szomjazzák az üdvösséget.
Ne felejtsétek: hűséges Istenünk van, aki benneteket is megtart minden körülmények között.
Jó reménységgel vagyunk felőletek, mert megbízunk bennetek, tudva, hogy engedelmeskedtek minden rendeletnek, amelyet Jézus nevében meghagytunk nektek.
Az Úr pedig szilárdítsa meg bennetek az Isten iránti valóságos szeretetet és a Krisztus felé való elkötelezettséget.
Végezetül Jézus nevében meg határozottan utasítanunk kell benneteket arra, hogy ne vállaljátok a közösséget azokkal, akik az Úrtól vett apostoli rendeléseinket nem tartják meg, és Isten iránti rajongásukra hivatkozva igeellenesen élnek.
A munka és a felelősség alóli kibúvás nem egyeztethető össze Jézus Krisztus követésével! Emlékezzetek arra a példára, amit bemutattunk közöttetek: mi sem kívántuk, hogy eltartsatok bennünket csak azért, mert mi is Jézus eljövetelét várjuk! A hitünk soha nem volt ürügy a testvérszeretettel való visszaélésre!
Senkin nem élősködtünk, hanem úgy szolgáltunk közöttetek, hogy magunkról mindenben gondoskodtunk, és munka mellett szolgáltuk Urunkat.
Pedig apostolokként még akár ezt is megtehettük volna – de mi jó példával akartunk elől járni előttetek.
Hiszen amikor közöttetek voltunk, azt tanítottuk, hogy aki nem akar dolgozni, és kerüli a munkát, az nem méltó az ételre sem. És nem azokról van szó, akik nem tudnak dolgozni, hanem akik tudnának, de nem akarnak, s ráadásul közben Jézusra hivatkoznak! Ez Isten kijelentésének meggyalázása!
Halljuk, hogy még mindig vannak ilyenek közöttetek. Dolgozni nem akarnak, csak lopják a napot, miközben hívőknek vallják magukat.
Ezeknek az embereknek megparancsoljuk Jézus Krisztus nevében, hogy keressenek munkát, és becsületesen, szorgalmasan a saját munkájukból éljenek!
Ti pedig gondoskodjatok azokról, akik nem tudnak dolgozni, mert munkanélküliekké váltak, megöregedtek vagy megbetegedtek. Nem az ilyeneknek szól az előbbi kemény utasításunk.
Ha pedig valaki ennek ellenére sem hajlandó összeszedni magát és változtatni az életmódján, azt zárjátok ki a gyülekezet közösségéből, talán akkor magába száll és megtörik.
De őt se tekintsétek ellenségnek, hanem munkálkodjatok az életének helyreállásán, s ha megtért, és megváltoztatta az életét, fogadjátok vissza a gyülekezetbe is.
A békesség Istene őrizze közöttetek a békességet, hogy ez ne csak szlogen legyen, hanem nagyon is valóságos tapasztalatotok! Az Úr legyen mindnyájatokkal.
A zárósorokat a saját kezemmel írom, hogy felismerjétek, valóban tőlem származik ez a levél. A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme őrizzen meg benneteket!