Titusznak írt levél

Magyarázó bibliafordítás
Fordította: Szűcs Sándor © 2006-2011.
Letöltés PDF-ben

ELSŐ FEJEZET

Én, Pál, Isten szolgája és Jézus Krisztus apostola, aki Isten Krisztusban elhívott népét szolgálom, hogy mindenki megismerhesse az igazságot (…)
Titusznak, gyermekemnek a hitben: Isten kegyelme és békessége legyen veled Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
Titusz, azért hagytalak Krétán, hogy befejezd azt, amit mi elkezdtünk, és presbitereket állíts szolgálatba minden helyi gyülekezetben, ahogy meghagytam neked.
A presbiteri szolgálat alapfeltételei a következők: hiteles jellem és rendezett családi élet (hiszen aki a saját családját nem tudja Krisztushoz vezetni, hogyan fogja a többieket?).
Gyülekezeti vezető ugyanis, aki Krisztus gyülekezetének felelős ügyvezetője lesz, csak a teljes mértékben hiteles jellemű emberből válhat, aki nem önfejű, tud uralkodni az indulatain, nem rabja semmiféle szenvedélynek, amely befolyásolhatná józanságát, nem szőrszálhasogató és nem érdekből vagy a saját hasznát lesve dönt,
hanem vendégszerető, olyan, aki mindenben a jót látja meg, józan, vagyis a terhek alatt is megőrzi helyes ítélőképességét, részrehajlás nélkül mindenben igazságos, cselekedeteiből is nyilvánvaló hitének komolysága és jellemzője a fegyelmezettség.
Olyan embernek kell lennie, aki a tanítással megegyezően beszél, annak először magát is aláveti, és azzal másokat is bátorít és helyreigazít.
Azért is fontos ez, mert sok olyan ember van körülöttünk, akik semmibe veszik a tanítást, felhígítják vagy eltorzítják, különösen a nem zsidó háttérből származók között.
Az ilyeneket erélyesen és tekintéllyel le kell szerelni, mielőtt családokat vagy gyülekezeteket dúlnak fel tévtanításaikkal és tisztességtelen motivációikkal.
Saját költőik közül mondta valamelyik, hogy „a krétaiak hazudozók, torz szenvedélyeik rabjai, lusta és falánk népség.”
Ezt én is így tapasztaltam. Éppen ezért legyél velük kemény és erélyes a gyülekezetben is, nehogy eltorzuljon a hitük ebben a szellemileg sötét környezetben,
nehogy megfertőzze őket az a töménytelen mennyiségű vallásos ponyva meg emberi zagyvaság, ami a krétaiakra annyira jellemző.
A Krisztusban érett hívő már meg tudja különböztetni a hamisat az igazitól, de Krisztus nélkül az emberek a legképtelenebb ideológiáknak is simán bedőlnek, mert a bűn a józan ítélőképességüket éppúgy megfertőzte és elhomályosította, mint a lelkiismeretüket.
Azzal dicsekszenek, hogy ismerik Istent, de az életüket nézve teljesen egyértelmű, hogy soha nem találkoztak az élő Istennel, mert teljességgel képtelenek krisztusi módon élni.

MÁSODIK FEJEZET

Te azonban Titusz maradj mindig hű az evangéliumhoz, és ha tanítasz, légy mindig nagyon biblikus.
Bátran hirdesd, hogy az idős férfiaknak mértékleteseknek, tiszteletre méltónak, józannak kell lenniük, akik idős korukra is meg tudják őrizni a hitüket és a szeretetüket is egészségesen, és a kitartásuk sem kopik meg.
Hozzájuk hasonlóan az idős asszonyok is tiszteletre méltóan viselkedjenek, és nagyon vigyázzanak a beszédükre, mert számukra talán ez a legnagyobb kísértés: nehogy pletykálkodással vagy vádaskodásokkal töltsék el az idejüket. Vigyázzanak a borivással, legyenek nagyon mértékletesek ezen a téren, és legyenek mindenki felé jóakaratúak.
Tanítsák és támogassák a fiatalabb asszonyokat, hogy jó háziasszonyokká válhassanak, akik szeretik férjeiket és gyermekeiket,
és családjukról illetve otthonukról példásan gondoskodjanak: ügyeljenek a rendre és a tisztaságra, főzzenek és legyenek háziasak, legyenek engedelmesek és alázatosak, mert különben az Isten által kialakított biblikus rend sérül, és ez hiteltelenné teszi Isten kijelentését is.
A fiatalokkal is törődj: intsd őket józanságra minden téren,
és fiatalemberként légy te magad példaképük a helyes életmódoddal. Mutasd be nekik, hogyan kell komolyan venni és megélni az Isten igazságairól szóló tanításokat,
és beszéded legyen hiteles és mindig építő, pozitív hangvételű, hogy még az ellenségeid se tudjanak belekötni.
A beosztottakat tanítsd a főnökeiknek való engedelmességre, hogy legyenek készségesek, ne csak akkor, amikor látják őket, hanem akkor is, amikor csak Isten látja őket. Tanítsd őket arra, hogy ne vitatkozzanak és ne keressenek mindig kifogásokat,
ne lopjanak, se értéket, se időt a munkahelyükön, inkább legyenek minden tekintetben megbízhatók és kiváló munkatársak, hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus tanításának díszeivé váljanak mindenki előtt.
Mindezek alapja éppen abban van, hogy nyilvánossá vált Isten üdvözítő kegyelme minden ember előtt,
és ez a nyilvánosság arra motivál mindannyiunkat, hogy hitelesen meg is éljük mindazt, amit Isten kijelentéséből megértettünk.
Minden nap készen kell állnunk Urunk második eljövetelére, hiszen nem tudhatjuk, mikor fog ez bekövetkezni, mikor jelenik meg Urunk, Jézus Krisztus dicsősége,
aki meghalt azért a Golgotán, hogy bennünket megváltson és gyökeresen átformáljon Isten gyermekeivé, akik Isten akaratának cselekvését kapták örökségül.
Ezekről taníts! Ha kell, ints és fedj, de mindig maradj te is tiszta, hogy szolgálatod hiteles lehessen!

HARMADIK FEJEZET

Taníts arról is, hogy a hívő embereknek is alá kell rendelniük magukat a világi hatóságoknak, és nem szeghetik meg a világi törvényeket csak azért, mert ők hívők, és már „nem e világ szerint élnek”. A hívőknek az állampolgári kötelezettségek gyakorlásában is példát kell mutatniuk minden ember előtt, mert ez szolgálja Urunk dicsőségét.
A hívőkre nem lehet jellemző az, hogy bárkit is lenéznek. Előzzék meg az emberi konfliktusokat, legyenek megértők és nagylelkűek mindenki felé.
Mert nem is volt olyan régen, amikor még mi is szellemi sötétségben éltünk, lázadtunk Isten ellen, bűneink és az élvezetek rabjai voltunk, akikre a gyűlölködés, az irigység és a rosszindulat volt jellemző.
De bennünket is meglátogatott Isten kegyelme és jósága, amely minden ember számára elérhetővé vált Jézus Krisztusban,
és új élettel ajándékozott meg, nem mintha megérdemeltük volna vagy bármit is tehettünk volna érte.
Ez kizárólag Isten kegyelmének ajándéka Jézus Krisztusban, amit a Szent Szellem által kaptunk meg,
hogy ezáltal részesei legyünk az örök életnek, amelyet Isten a Krisztusban megigazultaknak készített el örökségül.
Szeretném, ha megalkuvás nélkül hirdetnéd ezeket az igazságokat, és bátorítanál mindenkit az Istennek tetsző engedelmes életmód kialakítására.
A meddő hitvitákat azonban kerüld ki, mert azoknak semmi értelme nincsen. Sem a nemzetségekről, sem a törvényekről nincs sok értelme vitába bocsátkozni, csak hiábavaló időtöltés az.
Ha valaki szakadást generál a gyülekezetben, intsd néhány alkalommal, és próbáld kezelni a problémát, de ha nem veti alá magát a gyülekezet vezetői tekintélyének, akkor zárd ki a közösségből, hogy ne fertőzhesse azt.
Ne ítélkezz felette, mert az ilyen ember felett maga Isten fog ítéletet hirdetni.
Amior elküldöm hozzátok Artemászt vagy Tükhikoszt, akkor gyere el velük Nikapoliszba, hogy személyesen is találkozhassunk, mert ott fogom tölteni a telet.
Zénászt, aki tanító, és Apollóst bőséges ellátmánnyal engedd útjukra, hogy semmiben ne legyen hiányuk a hosszú úton.
Legyen ez is tanulságul gyülekezetünk tagjai számára is, hogy járjanak élen ott, ahol a szükségek betöltésére van lehetőség és igény, nehogy gyümölcstelenekké legyenek.
Minden munkatársam nevében búcsúzom tőled. Add át üdvözletemet mindazoknak, akik ismernek és szeretnek bennünket. A kegyelem legyen mindnyájatokkal!