Online misszió – 2015-ös trendek

Az online világ hihetetlenül gyorsan változik – ha az internetet szeretnénk a gyülekezeti, közösségi és missziós munkánk aktív részesévé tenni, muszáj lépést tartanunk a technológiai, és főleg a technológia-fogyasztási szokások változásaival.

Néhány ilyen hangsúlyra és trendre szeretném felhívni a figyelmet a hatékonyság jegyében. A cikk nyilván inkább azoknak fog szólni, akik az internetre és a technológiára nem ellenségként, hanem lehetőségként tekintenek, és akik számára a „hatékonyság” nem világiasság, hanem olyan minőségjelző, aminek keresztény értelemben is van létjogosultsága.

1.) Responsive honlap

Magyarul: okostelefonokra is optimalizált honlap

Talán a legfontosabb dolog – már ha egyáltalán van gyülekezeti honlapunk, illetve az nem csak virtuális dísznek van. A Google egy hónappal ezelőtt drasztikus változást hajtott végre a keresőrendszerében, és azóta kifejezetten bünteti azokat a honlapokat, amelyek nincsenek okostelefonokra is optimalizálva. Hiába vannak tehát jó gondolataink és üzeneteink, meghívóink és online missziónk, mivel az internetezők 77%-a már telefonon is netezik, ha azok nem responsive honlapon vannak, nem jut el hozzájuk. Épp csak annyival kerülnek hátrébb a találati listákban, amennyire a netezők többsége már el se lapoz.

2.) A legvonzóbb „reklám” a jó termék – a tartalmas tartalom

Változnak a fogyasztási trendek – leginkább egyébként éppen az Y és Z generáció elvárásainak és szemléletmódjának a változása miatt, de ez egy másik téma, csak mostanában ezzel is sokat foglalkozunk. Az online marketing szakemberek szerint a második legfontosabb 2015-ös trend a tartalom-marketing minden mást elsöprő szárnyalása. Ez azt jelenti, hogy nem elég egy hatásvadász cím vagy lead, az egész tartalomnak kifejezetten magam minőségűnek, aktuálisnak és hitelesnek kell lennie! Az üzleti világban 70%-kal jobban teljesítenek azok a vállalatok, amelyek kiváló szakmai bloggal rendelkeznek, ahol tartalmas anyagokkal segítik az ügyfeleik tájékozottságát, mint azok, akiknek nincs ilyen online kommunikációjuk.

Fordítsuk le, mit jelent ez: ha szeretnénk a honlapunkat arra használni, hogy egy gyülekezeti programunkon valóban többen is legyenek, nem elég egy két soros hírt felbiggyeszteni a netre, amelyben ott a dátum, a helyszín meg legfeljebb az előadó. Kell írni egy vonzó, figyelemfelkeltő cikket a témáról, amit lesz értelme elolvasni és megosztani. Ha már csináljuk, akkor így van értelme!

3.) Videók

Ha a mai átlag netezőnek választania kell, hogy ugyanazt az üzenetet elolvassa vagy megnézi – akkor a videót fogja választani. Változnak a médiafogyasztási szokások. A jó videók pedig futótűzként terjednek.

Ebben nálunk óriási lemaradás van, legalábbis egyházi berkekben. Számomra nagyon tanulságos volt a két cikkel korábbi videó: öt hónapon keresztül 17 megtekintője volt az oldalnak – most 3000 felett van – ennyien látták szűk két hét alatt. Miért? Mert nagyon profi a videó, és mert fontos témáról szól. Tartalom és minőség!

Többször írtam már arról, és a tréningjeinken is mindig szóba hozom: vannak gyülekezetek, ahol minden prédikációhoz készül promóvideó a youtube-ra. És még mielőtt bárki felhördülni, hadd tegyem hozzá: 2015-ben élünk, olyan korban, ahol a saját gyerekeinknek több tízezres feliratkozói számmal rendelkező, százezres megtekintésű videócsatornái vannak!

És csak egy további kiegészítés: 2015-ös marketing trend az úgynevezett vizuális történetmesélés – ami már megint videó. A mondanivalónkat történetekbe ágyazzuk – ahogy Jézus is tette. Csak ezután az egészet fel kell tölteni a youtube-ra!

4.) Facebook – még mindig!

Ezzel kapcsolatban két dologra hívnám fel a figyelmet:

– 2014-es statisztikai adat: az átlag magyar 186 percet van a facebookon NAPONTA! (A 20 év alattiaknál ez 226 perc.) Lehet, hogy csak a háttérben van online, de a facebookon keresztül napi három órán keresztül elérhető a magyar lakosság fele! Ez az idő alapvetően három dologgal telik: (1) beszélget az ismerőseivel, (2) az ismerősei által megosztott tartalmakat böngészi, (3) vagy azokon a fórumokon, listákon társalog, amikhez önként csatlakozott az érdeklődése miatt. A legkisebb közös többszörös az ismerőseinek a jelenléte – vagyis már a facebook sem az arctalan tömegekről szól, hanem a saját személyes körünkről, mert 2015-ben ennél többre nincs se idő, se érdeklődés.

– A leghatékonyabb online hirdetési felület (egy gyülekezet számára) jelenleg még szintén a facebook. Ha szeretnénk egy evangélizációra hívogatni, akkor olyan kampányt csinálhatunk pár kattintással, amely kizárólag a saját városunkban lakó, beállított életkorú, érdeklődésű emberek számára jelenik meg. Ráadásul kevesebb pénzért, mint amennyibe a szórólapjaink fénymásolása kerülne! Ennek ellenére a gyülekezetek még mindig nem használják a facebookot hívogatásra.

És csak még egy „szokásos” érv a facebook, illetve az online kommunikáció missziós felhasználása mellett:

A magyarok 46%-a fenn van a facebookon, azok 95%-a aktív is. Az átlagos magyar facebook felhasználónak 299 ismerőse van, és havonta 90 tartalmat oszt meg. Most tekintsünk el attól, hogy ez „csak” statisztika – az arányok érdekesek!

Ez azt jelenti, hogy egy száz tagú gyülekezet 1,157.130 üzenetet oszt meg MINDEN HÓNAPBAN!

A kérdés: miről szól ez a havi több mint egymillió üzenet? És mennyi mutat belőle Jézusra?!

Költői a kérdés. És persze nem azt akarom sugallni, hogy akkor leszünk jó keresztények, ha „teleszemeteljük” a netet igeversekkel! Csak jelezni szeretném, hogy van egy hihetetlenül fontos kommunikációs csatorna, amin a mai emberek elérhetők, és amit megtanulhatunk jól, tartalmasan, vonzó módon kihasználni többek között az evangélium továbbadására is!

Végezetül…

Két kifejezetten szakmai jellegű cikk azoknak, akiket komolyabban érdekel a téma – és akiknek nem gond az angol:

Top 7 Online Marketing Trends That Will Dominate 2015

10 Online Marketing Trends & Predictions for 2015

0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük